
Fotó: Farkas Antal
Hivatalosan több mint 94 ezer 25 év alatti fiatal munkanélkülit tartanak számon Romániában, ez az összlakosságnak mintegy 0,5 százaléka, a szakértők szerint azonban az állástalanság valós aránya a frissen végzettek körében ennél jóval magasabb.
2014. február 25., 19:472014. február 25., 19:47
Az érintettek többsége, több mint 61 ezer személy gimnáziumi oklevelet szerzett, közel 10 ezren egyetemet végeztek, míg 23 ezer fiatal nem rendelkezik végzettséggel. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) adatai szerint az elmúlt években a 25 év alattiak közül egyre többen váltak munkanélkülivé, a hatóságok azonban azt ígérik, hogy Románia ebben az évben ennek orvoslására külön európai uniós alapokat fog kapni.
A hivatalos adatok alapján egyébként a probléma globális szintű: jelenleg körülbelül 290 millió fiatal állástalanról tudnak az illetékes intézmények, elemzők szerint azonban ez az érték 2017-ig megháromszorozódhat.
Ştefan Vlaston, az oktatással és kutatással foglalkozó EDU CER egyesület elnöke az Adevărul.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: „a romániai fiatalok körében mért magas iskolaelhagyási és munkanélküliségi ráta a hazai oktatási rendszer csődjének megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka”.
A szakértő szerint a legnagyobb hiányosság az, hogy a munkaerő-piaci kereslet és az iskolában elsajátított képességek nem egyeznek. Vlaston rámutatott: a beiskolázási számok alapján a kormány nagyobb hangsúlyt fektet az elméleti oktatásra, viszont ha megnézzük az ANOFM heti munkaajánlatát, az esetek mintegy 80 százalékában mesterembereket és munkásokat keresnek.
Székelyföld rosszul áll
A 25 év alattiak körében mért munkanélküliségi ráta az ország déli és keleti megyéiben a legmagasabb, azonban az erdélyi megyékben is több száz, néhol több ezer fiatal szorul munkanélküli- segélyre. Az állástalanok arányát tekintve Erdélyben Hargita és Kovászna megye vezeti a listát 2500, illetve 1700 nyilvántartásba vett személlyel: eszerint a 25 év alatti munkanélküliek aránya mindkét megyében a teljes lakosság 0,82 százalékát teszi ki.
Nagyjából egyformán áll Maros (2700 személy) és Bihar (2800 személy) megye: a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékos. Brassó megyében a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában kétezer frissen végzett állástalan szerepel, ez a teljes lakosság 0,4 százaléka, Szatmár megyében pedig a 0,36 százalékos arány 1200 munkakereső ifjat jelent. Kolozs megyében szintén kétezer 25 év alatti munkanélküli él, ez azonban a népességhez viszonyítva csak 0,3 százalékot tesz ki, míg a legjobban Temes megye teljesít: ezer okleveles fiatal, a lakosság 0,15 százalék nem kapott még állást.
A finanszírozás megvan, terv egyelőre nincs
A hatóságok elmondása szerint Románia a 2014–2020-as időszakban két országos programon keresztül ültetné gyakorlatba az EU által tavaly kidolgozott, a fiatalok sikeres álláskeresését célzó tervet, mindkét projektet az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozza. A támogatás az első két évben hatmilliárd euró lesz, amely 2020-ig 60 milliárd euróra is emelkedhet.
Traian Băsescu államfő a tavalyi év végén egy EU-s találkozón úgy fogalmazott: a fiatalok körében a munkanélküliség „valós probléma”, az ország bizonyos régióiban ugyanis arányuk meghaladja az összes állástalan harmadát. Az azonban továbbra sem világos, hogy a két program konkrétan milyen intézkedéseket takar, Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter is csak annyit mondott erről nemrég, hogy „a sikerhez hosszú távú erőfeszítésre, és a szükséges finanszírozás biztosítására lesz szükség”.
Románia ugyanakkor tavaly nyáron már kapott 10 millió eurót a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakban fel nem használt alapokból, az összeget pedig olyan fiatalok képzésére fordították, akik nem vesznek részt az oktatásban, de nem is alkalmazottak, vagyis ötezer olyan gimnáziumi végzett diákra, akiknek nem sikerült az érettségi vizsgája.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!