
Fotó: Farkas Antal
Hivatalosan több mint 94 ezer 25 év alatti fiatal munkanélkülit tartanak számon Romániában, ez az összlakosságnak mintegy 0,5 százaléka, a szakértők szerint azonban az állástalanság valós aránya a frissen végzettek körében ennél jóval magasabb.
2014. február 25., 19:472014. február 25., 19:47
Az érintettek többsége, több mint 61 ezer személy gimnáziumi oklevelet szerzett, közel 10 ezren egyetemet végeztek, míg 23 ezer fiatal nem rendelkezik végzettséggel. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) adatai szerint az elmúlt években a 25 év alattiak közül egyre többen váltak munkanélkülivé, a hatóságok azonban azt ígérik, hogy Románia ebben az évben ennek orvoslására külön európai uniós alapokat fog kapni.
A hivatalos adatok alapján egyébként a probléma globális szintű: jelenleg körülbelül 290 millió fiatal állástalanról tudnak az illetékes intézmények, elemzők szerint azonban ez az érték 2017-ig megháromszorozódhat.
Ştefan Vlaston, az oktatással és kutatással foglalkozó EDU CER egyesület elnöke az Adevărul.ro hírportálnak úgy nyilatkozott: „a romániai fiatalok körében mért magas iskolaelhagyási és munkanélküliségi ráta a hazai oktatási rendszer csődjének megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka”.
A szakértő szerint a legnagyobb hiányosság az, hogy a munkaerő-piaci kereslet és az iskolában elsajátított képességek nem egyeznek. Vlaston rámutatott: a beiskolázási számok alapján a kormány nagyobb hangsúlyt fektet az elméleti oktatásra, viszont ha megnézzük az ANOFM heti munkaajánlatát, az esetek mintegy 80 százalékában mesterembereket és munkásokat keresnek.
Székelyföld rosszul áll
A 25 év alattiak körében mért munkanélküliségi ráta az ország déli és keleti megyéiben a legmagasabb, azonban az erdélyi megyékben is több száz, néhol több ezer fiatal szorul munkanélküli- segélyre. Az állástalanok arányát tekintve Erdélyben Hargita és Kovászna megye vezeti a listát 2500, illetve 1700 nyilvántartásba vett személlyel: eszerint a 25 év alatti munkanélküliek aránya mindkét megyében a teljes lakosság 0,82 százalékát teszi ki.
Nagyjából egyformán áll Maros (2700 személy) és Bihar (2800 személy) megye: a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékos. Brassó megyében a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában kétezer frissen végzett állástalan szerepel, ez a teljes lakosság 0,4 százaléka, Szatmár megyében pedig a 0,36 százalékos arány 1200 munkakereső ifjat jelent. Kolozs megyében szintén kétezer 25 év alatti munkanélküli él, ez azonban a népességhez viszonyítva csak 0,3 százalékot tesz ki, míg a legjobban Temes megye teljesít: ezer okleveles fiatal, a lakosság 0,15 százalék nem kapott még állást.
A finanszírozás megvan, terv egyelőre nincs
A hatóságok elmondása szerint Románia a 2014–2020-as időszakban két országos programon keresztül ültetné gyakorlatba az EU által tavaly kidolgozott, a fiatalok sikeres álláskeresését célzó tervet, mindkét projektet az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozza. A támogatás az első két évben hatmilliárd euró lesz, amely 2020-ig 60 milliárd euróra is emelkedhet.
Traian Băsescu államfő a tavalyi év végén egy EU-s találkozón úgy fogalmazott: a fiatalok körében a munkanélküliség „valós probléma”, az ország bizonyos régióiban ugyanis arányuk meghaladja az összes állástalan harmadát. Az azonban továbbra sem világos, hogy a két program konkrétan milyen intézkedéseket takar, Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter is csak annyit mondott erről nemrég, hogy „a sikerhez hosszú távú erőfeszítésre, és a szükséges finanszírozás biztosítására lesz szükség”.
Románia ugyanakkor tavaly nyáron már kapott 10 millió eurót a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakban fel nem használt alapokból, az összeget pedig olyan fiatalok képzésére fordították, akik nem vesznek részt az oktatásban, de nem is alkalmazottak, vagyis ötezer olyan gimnáziumi végzett diákra, akiknek nem sikerült az érettségi vizsgája.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!