Nem kifizetődő fűteni az egész Körös-partot. A korlátozások nyomán inkább felfüggesztette tevékenységét ez a nagyváradi bisztró is
Fotó: Facebook/Spoon Bar & Grill
Még drámaibbá vált a helyzet a vendéglátóiparban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett, újabb korlátozások miatt. Az ágazat képviselői szerint veszélyben van mintegy 100 ezer munkahely.
Az év végéig utcára kerülhet a vendéglátóipar – vagyis a szállodák, éttermek, bárok, kávézók – alkalmazottainak nagyjából fele, összesen mintegy 100 ezer munkavállaló maradhat állás nélkül a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett óvintézkedések miatt – kongatták meg a vészharangot az ágazat munkáltatói. Dragoș Anastasiu, a Turizmusért Szövetség (ApT) szóvivője elmondta, az ágazat bevételei idén a korlátozások miatt drasztikusan visszaestek.
„És akkor miből fizessük az embereket? Nem tudom. A kormányzati intézkedések – a kényszerszabadság kifizetése, a 41,5 százalékos támogatás – segítettek megtartani a munkahelyeket, de most? Amikor mindenki elvesztette a reményt? Amikor jövő áprilisig nincs remény? Hat hónap! Félek. Az elmúlt két hétben is azt láttuk, hogy felgyorsultak az elbocsátások” – fogalmazott Anastasiu.
Jelezte egyúttal, hogy az ágazat munkáltatói még nem összesítették, hogy a járvány begyűrűzése óta hány munkahely szűnt meg, a kormánytól várják a hivatalos adatokat.
Az viszont már biztos, hogy
„Közvetlenül és közvetve a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát adja. 2019-ben az iparágunk nagyjából 5 milliárd eurót hozott, és úgy számolunk, hogy idén a visszaesés mértéke meg fogja haladni az 50 százalékot. 3 milliárd euró körüli veszteségről beszélünk, ami romboló hatással bír” – fogalmazott a szakmai egyesület szóvivője.
Călin Ile, a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) elnöke is úgy számol, hogy akár meg is haladhatja a 100 ezret a járványügyi intézkedések miatt munkanélkülivé váló személyek száma. Elmondása szerint ugyanakkor a romániai hotelek 80 százaléka nem is készül nyitva tartani az elkövetkező fél évben.
Nagyváradon is jól látszanak már a legújabb járványügyi intézkedések negatív hatásai:
Mint Zsupon György, a nagyváradi Dock, Spoon és Violet bisztrókat működtető cég menedzserasszisztense a Krónika megkeresésére kedden emlékeztetett, a belvárosban az idén megnyitott Körös-parti Dockot már az első hűvös napok után kénytelenek voltak bezárni, mivel akkor Nagyváradon már a vörös forgatókönyv volt érvényben, így a benti terekben nem tudtak vendégeket fogadni, a teraszuk pedig nem volt téliesítve.
Hiába van viszont fóliázott terasza, a szintén a Körös-parton található Spoon tevékenységét is kénytelenek voltak hétfőtől felfüggeszteni, mivel az új teraszszabályok mellett nem tudnak annyit és úgy fűteni, hogy a vendégek ne fázzanak, és ki akarna fagyoskodva ebédelni vagy vacsorázni?
– jegyezte meg a vendéglátós, így illusztrálva, hogy nem túl költséghatékony fűteni az egész Körös-partot. Szabályt szegni pedig nem éri meg, az ellenőrző szervek már jelezték, hogyha nem tartják nyitva a fóliát, akkor a bírság összege elérheti a 10 000 lejt.
Így egyetlen vendéglátóhelyük marad továbbra is nyitva, a Lotus plázánál található Violet, ám ez is csak kávézóként működik meghatározatlan időre tovább, ételt nem szolgálnak fel. Ide még beülnek egy-egy italra a plázába érkezők, ezért megéri nyitva tartani.
A többi vendéglátóhely alkalmazottai kényszerszabadságon vannak, ami drámai helyzetet eredményez számukra is, hiszen – mint Zsupon György is megfogalmazta – a borravaló számukra megélhetési bevétel volt. Házhoz szállításban nem gondolkodnak, „tavasszal sem ütötte a széle a hosszát”.
A vendéglátós amúgy borúlátó, azt mondja, a 30 nap letelte után sem remél a nyitást lehetővé tevő körülményeket, szerinte a tavaszi felmelegedés hozhatja el legalább a teraszok megnyitását.
– mondta Zsupon György.
Lassan már a forró tea sem elég. Fáznak a vendégek, egyre kevésbé éri meg nyitva tartani a teraszokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A Gekko Pub működtetésében az elmúlt időszakban folyamatosan alkalmazkodtunk a hatósági megszorításokhoz annak érdekében, hogy óvjuk vendégeink és munkatársaink egészségét, és biztosítsuk a vállalkozás hosszú távú túlélését. Ezen a héten az új szabályozások tükrében elemezzük azt, hogy tudunk-e működni csak a teraszon napi négyórás nyitva tartással” – jelentette ki megkeresésünkre Posa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi bár menedzsere.
A buliknak helyet adó Bánya klubot a járványügyi intézkedések miatt tavasz óta meg sem tudták nyitni, a belső tereket pedig alig néhány hétig tudták működtetni. A menedzser most érdeklődésünkre közölte:
„Nagyon rosszul érinti ez a helyzet a vállalkozást, de ígérjük ügyfeleinknek, hogy kitartunk. Elszomorít bennünket az, hogy a sokak által kedvelt bulik egy ideig még kimaradnak az életünkből, de reménykedve várjuk a visszatérés időpontját. Restartkor nagyon hangosak leszünk!” – fogalmazta meg Posa Tibor.
Kilátástalannak tartja a helyzetet Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa is. Lapunknak elmondta, a teraszok működtetése jelenleg már nem megoldás, hiszen a hidegben nem vonzó a vendégek számára ez a lehetőség.
A korlátozások miatt sokan hegyvidéki, eldugott falvakban bérelnek kulcsosházakat, ott tartanak családi, baráti rendezvényeket, ami a járvány szempontjából sokkal veszélyesebb, mint az állandóan fertőtlenített éttermekben, vendéglőkben, ahol az alkalmazottak kesztyűt, maszkot viselnek, és az asztalokat is úgy helyezik el, hogy tartani lehessen a távolságot” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, aki úgy véli, hogy a jelenlegi, „teraszos” változatnál az egy hónapos teljes lezárás is jobb lenne.
„Döntsék el, hogy bezárnak mindent egy hónapra, megfékezik a járvány terjedését, majd újraindulhatunk. Így csak kínlódunk. Nyitva tartunk, de nincs vendég” – emelte ki a vállalkozó.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
A vállalkozó attól tart, az év végéig az alkalmazottaik mintegy 70 százalékát elveszítik, hiszen ők sem tudnak megélni a 75 százalékos állami támogatásból, más megoldást kell keresniük, hogy a saját számláikat törleszteni tudják.
A szentgyörgyi vendéglátós is borúlátó a jövőt illetően, azt mondja, a lazítások után is hosszadalmas és nehézkes lesz a talpra állás, ha az alkalmazottaikat elveszítik.
Adókedvezmény a nehéz napokra, de elkelne még a segítség
Jövőre 50 százalékkal kevesebb adót kell fizetni a turisztikai rendeltetésű épületek és telkek után – a vonatkozó jogszabályt már ki is hirdette Klaus Iohannis államfő. A 2015/227-es adótörvénykönyvet módosító jogszabály értelmében felére csökken az évente legtöbb 180 napon át turisztikai szolgáltatásokra használt épületek adója függetlenül attól, hogy azok magánszemély vagy cég tulajdonában vannak. A kedvezmény a feltételek teljesítését követő pénzügyi évben érvényesíthető. A törvény azt is leszögezi, hogy a rendelkezés 2021. január 1-jétől lép érvénybe. Bár az intézkedés az önkormányzatoknak jelent bevételkiesést, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek nincs ellenére. Mint lapunknak elmondta, a kormánynak ennél is több segítséget kellene nyújtania a gazdaságnak, hiszen ha a versenyszféra legyengül, az hosszú távon az egész országra negatív hatással lesz. Rövid távon a növekvő munkanélküliség jelent veszélyt, ám hosszú távon az a gond, hogy egy megtépázott gazdaság nehezebben tud talpra állni. „A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy segítse a cégeket, hiszen nem életszerű, hogy jövő évtől rögtön helyreállnak. Nehéz hónapok következnek, reméljük, hogy nem nehéz évek. A megszorítások leginkább a turizmust, a vendéglátást sújtották, ezeket az ágazatokat kiemelten kell támogatni” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgyön különben legtöbb 50 ezer eurós vissza nem térítendő önkormányzati támogatást hívhattak le a vendéglátóipari, turisztikai cégek, és azok, amelyek forgalma csökkent a járvány miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás