
Nem kifizetődő fűteni az egész Körös-partot. A korlátozások nyomán inkább felfüggesztette tevékenységét ez a nagyváradi bisztró is
Fotó: Facebook/Spoon Bar & Grill
Még drámaibbá vált a helyzet a vendéglátóiparban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett, újabb korlátozások miatt. Az ágazat képviselői szerint veszélyben van mintegy 100 ezer munkahely.
Az év végéig utcára kerülhet a vendéglátóipar – vagyis a szállodák, éttermek, bárok, kávézók – alkalmazottainak nagyjából fele, összesen mintegy 100 ezer munkavállaló maradhat állás nélkül a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hétfőtől bevezetett óvintézkedések miatt – kongatták meg a vészharangot az ágazat munkáltatói. Dragoș Anastasiu, a Turizmusért Szövetség (ApT) szóvivője elmondta, az ágazat bevételei idén a korlátozások miatt drasztikusan visszaestek.
„És akkor miből fizessük az embereket? Nem tudom. A kormányzati intézkedések – a kényszerszabadság kifizetése, a 41,5 százalékos támogatás – segítettek megtartani a munkahelyeket, de most? Amikor mindenki elvesztette a reményt? Amikor jövő áprilisig nincs remény? Hat hónap! Félek. Az elmúlt két hétben is azt láttuk, hogy felgyorsultak az elbocsátások” – fogalmazott Anastasiu.
Jelezte egyúttal, hogy az ágazat munkáltatói még nem összesítették, hogy a járvány begyűrűzése óta hány munkahely szűnt meg, a kormánytól várják a hivatalos adatokat.
Az viszont már biztos, hogy
„Közvetlenül és közvetve a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát adja. 2019-ben az iparágunk nagyjából 5 milliárd eurót hozott, és úgy számolunk, hogy idén a visszaesés mértéke meg fogja haladni az 50 százalékot. 3 milliárd euró körüli veszteségről beszélünk, ami romboló hatással bír” – fogalmazott a szakmai egyesület szóvivője.
Călin Ile, a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) elnöke is úgy számol, hogy akár meg is haladhatja a 100 ezret a járványügyi intézkedések miatt munkanélkülivé váló személyek száma. Elmondása szerint ugyanakkor a romániai hotelek 80 százaléka nem is készül nyitva tartani az elkövetkező fél évben.
Nagyváradon is jól látszanak már a legújabb járványügyi intézkedések negatív hatásai:
Mint Zsupon György, a nagyváradi Dock, Spoon és Violet bisztrókat működtető cég menedzserasszisztense a Krónika megkeresésére kedden emlékeztetett, a belvárosban az idén megnyitott Körös-parti Dockot már az első hűvös napok után kénytelenek voltak bezárni, mivel akkor Nagyváradon már a vörös forgatókönyv volt érvényben, így a benti terekben nem tudtak vendégeket fogadni, a teraszuk pedig nem volt téliesítve.
Hiába van viszont fóliázott terasza, a szintén a Körös-parton található Spoon tevékenységét is kénytelenek voltak hétfőtől felfüggeszteni, mivel az új teraszszabályok mellett nem tudnak annyit és úgy fűteni, hogy a vendégek ne fázzanak, és ki akarna fagyoskodva ebédelni vagy vacsorázni?
– jegyezte meg a vendéglátós, így illusztrálva, hogy nem túl költséghatékony fűteni az egész Körös-partot. Szabályt szegni pedig nem éri meg, az ellenőrző szervek már jelezték, hogyha nem tartják nyitva a fóliát, akkor a bírság összege elérheti a 10 000 lejt.
Így egyetlen vendéglátóhelyük marad továbbra is nyitva, a Lotus plázánál található Violet, ám ez is csak kávézóként működik meghatározatlan időre tovább, ételt nem szolgálnak fel. Ide még beülnek egy-egy italra a plázába érkezők, ezért megéri nyitva tartani.
A többi vendéglátóhely alkalmazottai kényszerszabadságon vannak, ami drámai helyzetet eredményez számukra is, hiszen – mint Zsupon György is megfogalmazta – a borravaló számukra megélhetési bevétel volt. Házhoz szállításban nem gondolkodnak, „tavasszal sem ütötte a széle a hosszát”.
A vendéglátós amúgy borúlátó, azt mondja, a 30 nap letelte után sem remél a nyitást lehetővé tevő körülményeket, szerinte a tavaszi felmelegedés hozhatja el legalább a teraszok megnyitását.
– mondta Zsupon György.
Lassan már a forró tea sem elég. Fáznak a vendégek, egyre kevésbé éri meg nyitva tartani a teraszokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A Gekko Pub működtetésében az elmúlt időszakban folyamatosan alkalmazkodtunk a hatósági megszorításokhoz annak érdekében, hogy óvjuk vendégeink és munkatársaink egészségét, és biztosítsuk a vállalkozás hosszú távú túlélését. Ezen a héten az új szabályozások tükrében elemezzük azt, hogy tudunk-e működni csak a teraszon napi négyórás nyitva tartással” – jelentette ki megkeresésünkre Posa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi bár menedzsere.
A buliknak helyet adó Bánya klubot a járványügyi intézkedések miatt tavasz óta meg sem tudták nyitni, a belső tereket pedig alig néhány hétig tudták működtetni. A menedzser most érdeklődésünkre közölte:
„Nagyon rosszul érinti ez a helyzet a vállalkozást, de ígérjük ügyfeleinknek, hogy kitartunk. Elszomorít bennünket az, hogy a sokak által kedvelt bulik egy ideig még kimaradnak az életünkből, de reménykedve várjuk a visszatérés időpontját. Restartkor nagyon hangosak leszünk!” – fogalmazta meg Posa Tibor.
Kilátástalannak tartja a helyzetet Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa is. Lapunknak elmondta, a teraszok működtetése jelenleg már nem megoldás, hiszen a hidegben nem vonzó a vendégek számára ez a lehetőség.
A korlátozások miatt sokan hegyvidéki, eldugott falvakban bérelnek kulcsosházakat, ott tartanak családi, baráti rendezvényeket, ami a járvány szempontjából sokkal veszélyesebb, mint az állandóan fertőtlenített éttermekben, vendéglőkben, ahol az alkalmazottak kesztyűt, maszkot viselnek, és az asztalokat is úgy helyezik el, hogy tartani lehessen a távolságot” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, aki úgy véli, hogy a jelenlegi, „teraszos” változatnál az egy hónapos teljes lezárás is jobb lenne.
„Döntsék el, hogy bezárnak mindent egy hónapra, megfékezik a járvány terjedését, majd újraindulhatunk. Így csak kínlódunk. Nyitva tartunk, de nincs vendég” – emelte ki a vállalkozó.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy
A vállalkozó attól tart, az év végéig az alkalmazottaik mintegy 70 százalékát elveszítik, hiszen ők sem tudnak megélni a 75 százalékos állami támogatásból, más megoldást kell keresniük, hogy a saját számláikat törleszteni tudják.
A szentgyörgyi vendéglátós is borúlátó a jövőt illetően, azt mondja, a lazítások után is hosszadalmas és nehézkes lesz a talpra állás, ha az alkalmazottaikat elveszítik.
Adókedvezmény a nehéz napokra, de elkelne még a segítség
Jövőre 50 százalékkal kevesebb adót kell fizetni a turisztikai rendeltetésű épületek és telkek után – a vonatkozó jogszabályt már ki is hirdette Klaus Iohannis államfő. A 2015/227-es adótörvénykönyvet módosító jogszabály értelmében felére csökken az évente legtöbb 180 napon át turisztikai szolgáltatásokra használt épületek adója függetlenül attól, hogy azok magánszemély vagy cég tulajdonában vannak. A kedvezmény a feltételek teljesítését követő pénzügyi évben érvényesíthető. A törvény azt is leszögezi, hogy a rendelkezés 2021. január 1-jétől lép érvénybe. Bár az intézkedés az önkormányzatoknak jelent bevételkiesést, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek nincs ellenére. Mint lapunknak elmondta, a kormánynak ennél is több segítséget kellene nyújtania a gazdaságnak, hiszen ha a versenyszféra legyengül, az hosszú távon az egész országra negatív hatással lesz. Rövid távon a növekvő munkanélküliség jelent veszélyt, ám hosszú távon az a gond, hogy egy megtépázott gazdaság nehezebben tud talpra állni. „A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy segítse a cégeket, hiszen nem életszerű, hogy jövő évtől rögtön helyreállnak. Nehéz hónapok következnek, reméljük, hogy nem nehéz évek. A megszorítások leginkább a turizmust, a vendéglátást sújtották, ezeket az ágazatokat kiemelten kell támogatni” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgyön különben legtöbb 50 ezer eurós vissza nem térítendő önkormányzati támogatást hívhattak le a vendéglátóipari, turisztikai cégek, és azok, amelyek forgalma csökkent a járvány miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
1 hozzászólás