
Új trend. A fi atalok könnyebben váltanak munkahelyet, sőt szakmát is
Fotó: Farkas Antal
Minden öt alkalmazottból kettő elégedetlen a munkahelyével vagy szakmájával, és még az idei év folyamán váltani készül. Szakemberek szerint a fiatal generáció rugalmasabb, így hozzá kell szoknunk az új trendekhez.
2019. január 22., 08:452019. január 22., 08:45
2019. január 22., 13:362019. január 22., 13:36
Könnyebben váltunk munkahelyet – értékelt a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár, amikor a BestJobs állásközvetítő portál által készített felmérés kapcsán faggattuk. Eszerint ötből két romániai alkalmazott mondja ma azt, hogy elégedetlen szakmai helyzetével, vagy úgy gondolja, hogy rossz ágazatban dolgozik, és számítása szerint az idei év folyamán munkahelyet vált. Érdekes megemlíteni ugyanakkor, hogy a munkahelyváltoztatást fontolgatók közül alig 10 százalékra rúg azok aránya, akik külföldön szeretnék megvalósítani álmukat.
– a nagy lépés megtételére készülők több mint fele adta ezt a választ. A szakmai fejlődés következik 39 százalékkal, majd a harmadik 28,5 százalék a cég, a munkakörnyezet vagy a csapat megváltoztatásának szükségessége. Nem utolsósorban 27 százalék azt mondja, nem szereti, amit csinál, vagy úgy értékeli, hogy az ágazat, amelyben dolgozik nem felel meg a szakmai képességeinek, így sokan azt is fontolóra vették, hogy szakmát is váltanak egyúttal.
„Az emberek ma már nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi és a magánélet közötti egyensúlyra, a szabadidőt már nem készek feláldozni a vállalat java érdekében. Ugyanakkor
– ezt kihívásként éli meg, és a tehetsége felfedezésének egy módozatát látja benne. Ezért ilyen magas azoknak az aránya, akik munkahelyváltáson gondolkodnak, vagy készek meghozni a radikális döntést a karrierváltásról” – osztotta meg tapasztalatait Călin Fusu, a BestJobs vezérigazgatója.
A fiatalok valóban könnyebben lépnek – tapasztalta hasonlóképpen Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár is. Mint kérdésünkre részletezte, Romániában – még ha sokan nem is érzik – pillanatnyilag
úgy is, hogy egyre nagyobb fizetéseket ígérnek. Szerinte ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazottak ma már könnyebben és gyakrabban váltanak munkahelyet. Ugyanakkor a kérdés összetett, több tényező áll a háttérben. Például a fiatalabb nemzedék nem tanulta meg a kitartást, nem fogalmaznak meg egyértelmű életcélt, folyamatosan keresgélnek, és lépnek egyik munkahelyről a másikra. A technológiai fejlődés pedig azt eredményezi, hogy állandóan jelennek meg olyan munkahelyek és szakmák, melyekről öt évvel ezelőtt nem is hallottunk, vagy el sem tudtuk képzelni, hogy léteznek. Ezekben a szakmákban általában nagyobb a kereseti lehetőség, ez arra ösztönzi a szakemberek egy részét, hogy akár szakmát is váltsanak.
„Hozzá kell szoknunk, hogy nálunk is váltogatni fogják a munkahelyeket, a szakmákat. Az Egyesült Államokban már elfogadott, hogy egy életpálya alatt ötször-hatszor is váltanak, ez lassan hozzánk is begyűrűzik” – vallja Szabó Árpád.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy tanárként és tanácsadóként egyetemi hallgatókkal, valamint vállalkozókkal is tartja a kapcsolatot, azt tapasztalja, hogy mind a két fél elégedetlen.
– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette, a vállalkozóknak meg kell tanulniuk megbecsülni a jól képzett munkaerőt, ugyanakkor mind a két részről önismeretre, kommunikációra van szükség, hogy jól együtt tudjanak működni. „Az oktatási rendszer egyik hiányossága, hogy nem tanítanak önismeretet, hiszen ha valaki tisztában van a képességeivel, a tudásával, ahhoz tudja igazítani az elvárásait. Meg kell tanulni kommunikálni, a munkaadó és a munkavállaló akár már a munkaszerződés megkötése előtt megbeszélheti, melyek a feltételeik, tisztázhatják a konkrét helyzetekre adódó válaszokat is, különben könnyen előfordul, hogy az elvárásaik soha nem találkoznak” – összegezte Szabó Árpád.
Egy átlagos család büdzséjéből krízis esetén mintegy 165 ezer lej hiányzik. Mikor és milyen életbiztosítást érdemes kötni?
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
szóljon hozzá!