Sikó-Barabási Sándor főállatorvos: „Erdélyben is nehéz a helyzet, de főleg Románia déli megyéiben ürülnek ki rohamosan a körzetek, egyre több állatorvos keres más megélhetést”
Fotó: Jakab Mónika
Sikó-Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke, az Erdélyi Magyar Állatorvosok elnöke nemrég ment nyugdíjba a háromszéki állategészségügyi igazgatóságtól. A Kárpát-medence-szerte ismert szakemberrel az állatorvosi szakmáról, a körzetek fenntarthatóságáról és a gazdákkal kialakított viszonyról beszélgettünk.
2021. június 22., 20:532021. június 22., 20:53
– Kovászna megye főállatorvosaként dolgozott 18 éven keresztül. Ebben a munkakörben a közel két évtizedes időszak mennyire ritka Romániában?
– Magyar létemre az egész országban az egyedüli igazgató vagyok, aki ilyen hosszú ideig, 18 évig és 4 hónapig egyvégtében megmaradtam tisztségemben. A kormányváltásokat követően a bukaresti minisztériumoktól függő megyei igazgatóságok vezetőit rendszerint lecserélik. Ezt minden alkalommal szerencsésen megúsztam. Próbálkozások azért voltak, a kollégák is megfúrtak román pártoknál. Amikor erről tudomást szereztem, elmentem a kormánypárt megyei elnökéhez, aki korábban egy román többségű településen volt polgármester, onnan ismertem. Arra kértem, ha leváltanak, szóljanak idejében, hogy ne egyik napról a másikra keressek új állást. Bevallotta, szóba került a menesztésem, de a másik kormánypárt megyei elnökével végül arra jutottak, hogy maradjak a tisztségemben, mert régóta ismernek.
– Hosszú évek óta egyetemi előadó is, sok szakdolgozatot, szakkönyvet írt, nemzetközi szakmai szervezetek tagja. Ennek mekkora szerepe volt abban, hogy szakmai felkészültségét elismerték Bukarestben?
– A tudományos tevékenységemet mindig elismerték. Bármikor bementem a bukaresti főnökeimhez, mindig tisztelettel fogadtak. Ez is segített abban, hogy megmaradhattam a tisztségemben. Ugyanakkor az is szerepet játszott hosszú igazgatói pályafutásomban, hogy 1991-ben én jegyeztem be az országban az első állatvédő egyesületet Sepsiszentgyörgyön. A kilencvenes években az Angol Királyi Társaság felkészítőt tartott romániai állatvédőknek, és egy ilyen alkalommal találkoztam Liviu Harbuz állatorvossal, aki később megalakította a mezőgazdasági minisztériumtól levált és a miniszterelnök kabinetjéhez tartozó Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságot, amelynek ő lett az első vezetője. Szóval vele már régebben összebarátkoztam.
– Romániában eltérő a megyei állategészségügyi igazgatóságok tevékenysége. Vannak megyék, ahol nehéz egy-egy hivatali engedélyt megszerezni, máshol viszont jóval könnyebb. Azt mondják, Kovászna megye az utóbbi kategóriába tartozik...
– Ez attól függ, hogy vezetőként mit mer vállalni az ember. Egy állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági engedély beszerzéséhez a kérvényezőnek a törvényben meghatározott minimális feltételeket kell teljesítenie. A fiatal kollégáknak mindig azt mondtam, hogyha valaki bejön hozzánk, ne menjen el úgy, hogy nem szolgáljuk ki. Ne várjuk el tőle, hogy a kérvényezés után újra és újra bejárjon a megye különböző részeiből hozzánk, ha hiányzik valamilyen papírja. Ha valami hiányzik, van telefon és internet, és a szomszédos intézménytől be lehet szerezni. Ezzel az ügyfélbarát módszerrel minimálisra csökkentettük a bürokráciát, és felgyorsítottuk az ügyintézést.
Ha visszamentünk és ugyanaz a helyzet fogadott, kaptak egy újabb terminust, és harmadszorra büntettünk. Ez viszont ritkán fordult elő. A legtöbb ügyfelünkkel jó munkakapcsolat alakult ki Háromszéken.
– Románia nem arról ismert, hogy a törvényeket betartják. Mekkora a veszélye annak, hogy a hazai cégek kijátsszák az élelmiszer-biztonsági előírásokat?
– Vannak kirívó esetek, de a szigorú előírások miatt ezek nem általánosíthatók. Viszont ha súlyos eset történik, akkor a megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetőin csattan az ostor, ahogyan elődömmel, Nemes doktorral történt, aki 2003 januárjáig volt Kovászna megye főállatorvosa. Kiváló szakemberként egy kapzsi embernek esett ártatlanul áldozatául. Működött a városban egy jó nevű húsfeldolgozó cég, amely házias ízű hidegfelvágottakat készített. A húsüzemet egyik állatorvos kollégánk felügyelte. Amikor a munkaideje lejárt, hazament, és egyszer a cégnél ezt használták ki: orvvadászaton lőtt vaddisznó húsát őrölték bele a többi húsba, trichinellózis-vizsgálat nélkül. A karácsony táján forgalomba kerülő húsáruból sok szülő küldött egyetemista gyerekeinek, de a kolbászok és szalonnák Magyarországra és Ausztriába is eljutottak. Rövid idő alatt három országban 162 személy került trichinellózis-fertőzéssel kórházba a sepsiszentgyörgyi hús miatt. Az ügy óriási botrányt okozott, ami a Kovászna megyei főállatorvos állásába került. Amikor nyugdíjazásomkor elköszöntem, azt mondtam munkatársaimnak: az igazgatónak nem a saját munkája a nehéz, hanem a kollégái baklövéseiért vállalt felelőssége.
– A gazdák portáin tartott állatok létszámának drasztikus csökkenésével mennyire kerültek veszélybe az állatorvosi körzetek?
– Egyetlen példát említek, ami sok falura jellemző: 1990-ben a háromszéki Gelencén 800 szarvasmarhát tartottak az egyéni gazdaságokban, ma jó esetben nyolcvanat tudnánk megszámolni. Kovászna megyében megmaradt mind a 39 állategészségügyi körzet, amely a megyei állategészségügyi igazgatósággal áll szerződéses viszonyban az állam által támogatott kezelések és oltások elvégzésére. Ha egyre kevesebb az állat, akkor az állatorvosnak is nehezebb fenntartania az egyéni vállalkozásaként működő körzetet. Erdélyben is nehéz a helyzet, de főleg Dél-Romániában ürülnek ki rohamosan a körzetek, egyre több állatorvos keres más megélhetést.
Fotó: Barabás Ákos
Országszerte jelenleg 154 állatorvosi körzet áll üresen, ami azt jelenti, hogy több száz falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül. Az állatorvos hozzáállásán múlik, hogyan tudja fenntartani a körzetét. Ha szakszerűen dolgozik, és amit megígér a gazdának, azt megteszi, akkor kis létszámú állatállomány mellett is meg tud élni. Ha viszont az állatorvos nincs jóban a gazdával, akkor elvágta maga alatt a fát, mert az állattartók elkerülik, és a rendelő nagy anyagi veszteséget jelent a számára.
– A hobbiállatok tartása népszerű, így gyakoriak a kisállatok gyógyítására, gondozására szakosodott városi rendelők. Ez mennyire jelent alternatívát?
– Magamról beszélek, hogy nem minden állatorvos kedveli a kisállatok gyógyítását. Számomra az állatok a disznótól „felfele” kezdődtek, körzeti állatorvosként mindig a nagy állatokat vállaltam szívesen. A kutyámat is más kezelte. Sok állatorvos számára nem vonzó a kisállatgyógyászat, másrészt telítődik a piac. Sepsiszentgyörgyön öt kisállatkabinet működik, többet már nem bírna eltartani a város. Ez is egy olyan területe az állatgyógyászatnak, amire szakosodni kell. Ha az állatorvos két embernek nem tudja a kutyáját meggyógyítani, a harmadikat már biztosan nem fogják hozzá vinni...
– Kezembe került egy könyve a gazdaportákon alkalmazott népi gyógyászatról. Az orvosokra sajnos nem jellemző, hogy felkarolják a népi gyógyászat hagyományait…
– A jászvásári egyetem elvégzése után rövid ideig tartó nagyüzemi állattelepi munkahely után a háromszéki Ozsdola állatorvosi körzetébe kerültem, ahol a rendszerváltás utánig dolgoztam, mígnem az akkori vezető be nem hívott a sepsiszentgyörgyi állategészségügyi igazgatóságra. A nyolcvanas években pár gyógyszer állt az állatorvos rendelkezésére, műtétekhez például intravénásan adagolt alkoholt, pálinkát használtunk az állatok elkábítására. A mostani gyógyszereknek csak a töredéke létezett.
Szó szót követett, és az emberek elmesélték, hogy a népi gyógyászatban ismert recepteket alkalmazták különböző főzetekből. Ezeket a recepteket 6-8 éven át lejegyeztem, többet magam is kipróbáltam, és amikor láttam, hogy valóban működik, csokorba szedtem, Háromszéki népi gyógyászat címmel könyv formájában kiadtam.
Vannak népi gyógymódok, amelyek hatékonyabbak a gyógyszeres kezelésnél, főleg az előrehaladottan vemhes kocák vagy tehenek esetében, ahol nem javasolt az injekciós kezelés.
– Ön a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke, és az Erdélyi Magyar Állatorvosok elnöke. Erdélyben mennyire keresett szakma az állatgyógyászat?
– Erdélyben 130 magyar állatorvos tagunk van, ami a világszervezet 800 tagjához mérten nem kevés. Figyelünk egymás munkájára, szakmai teljesítményére. Kárpát-medence-szerte szervezünk konferenciákat, tudományos értekezleteket, egyéb szakmai találkozókat. Örvendetes, hogy sok állatorvos itthon marad, itt teremt magának egzisztenciát, pedig az erdélyi szakembereknek jó a hírnevük külföldön is. Én sem mentem el külföldre, pedig németországi és magyarországi állatkertbe is hívtak az erdélyinél jóval magasabb fizetésért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!