A romániai vendégek főként Debrecen és térségét keresik fel
Fotó: Rostás Szabolcs
Látványosan bővült a TOP3 közeli küldőpiacról - Csehországból, Lengyelországról és Romániából – érkezők beutazása idén július végéig: mind 2019-hez, mind pedig 2022-höz viszonyítva több vendég érkezett ezekből az országokból – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel kedden.
2023. szeptember 19., 11:412023. szeptember 19., 11:41
Közölték: idén júliusig még a 2019-es rekordév azonos időszakához képest is 18 százalékkal több, 294 ezer vendég érkezett Romániából, 7 százalékkal többen, mintegy 255 ezren Csehországból és 5 százalékkal többen, közel 265 ezren Lengyelországból. A vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma hasonló arányban emelkedett, és meghaladta a 2 milliót. A magyarországi turizmusban tekintélyes volument képviselő TOP3 közeli küldőpiac jelentős bevételt eredményez a szálláshelyeken.
de Romániából még a 2019-es rekordév adatait is több mint 10 százalékkal szárnyalták túl az idei vendégforgalmi adatok. Mindhárom ország turistáiban közös, hogy keresik a vidéki turisztikai attrakciókat, szívesen szállnak meg vidéki településeken, ahol a szállodákon kívül előnyben részesítik a magánszálláshelyeket.
Az MTÜ közlése szerit a cseh beutazók vendégéjszakáik 23 százalékát fővárosi, 77 százalékát vidéki szálláshelyeken töltötték, a lengyeleknél ez az arány 35 és 65 százalék, míg
A vidékre utazó csehek több mint negyede a Bük-Sárvár turisztikai térséget célozta, a romániai vendégek főként Debrecen és térségét, valamint Gyulát és térségét keresték fel szívesen, de a 44 év alattiak körében népszerű volt Hajdúszoboszló és Szeged is. Debrecen és térsége volt a kedvelt úti célja a lengyel turistáknak is. Közülük a 35–44, illetve 45–54 éves korosztály a főváros és Debrecen mellett szívesen kereste fel Hajdúszoboszlót és Egert is, valamint körükben volt a legmagasabb a gyerekekkel érkező családok aránya is – mutat rá az MTÜ elemzése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!