Együtt a család a sajtkészítő műhelyben
Fotó: Makkay József
Évtizedeken keresztül a friss sajtok uralták a romániai piacot. A Nyugat-Európából érkező érlelt sajtok hatására alakult ki az egyre bővülő vásárlói érdeklődés a mi tájainkon is. A györgyfalvi Nagy család új vállalkozása már ennek a keresletnek igyekszik megfelelni.
2020. július 04., 16:282020. július 04., 16:28
2020. július 05., 18:002020. július 05., 18:00
Egyelőre heti húsz kiló, három hónapig érlelt trappista típusú sajtot tudnak előállítani, de a tavaly októbertől üzemelő györgyfalvi sajtkészítő műhely folyamatosan bővíti feldolgozókapacitását. Heti kétnapi, összesen 400 liter tej feldolgozásával a Kolozs megyei kisvállalkozás a kézműves termelők kategóriájába tartozik, amiből a kincses város környékén három hasonló sajtműhely működik.
Nagy Ákossal és feleségével, Nagy-László Kingával nézzük végig a sajtkészítés teendőit. Több sajtos műhelyben jártam az elmúlt években, a györgyfalvi vállalkozás azonban jóval az átlag fölött áll. Egyrészt mert teljesen új létesítmény, ami a piacon beszerezhető legújabb, inoxból készült tartályokkal, 200 liter tej befogadására alkalmas pasztörizálótankkal, hő- és nedvességszabályozással ellátott sajtérlelő pincével és a tej napi ellenőrzésére szolgáló laboratóriumi eszközökkel van felszerelve. Másrészt
Ez kiegészül a melléktermékként előállított ordával, ami ricottaként annyiban különbözik a hagyományos tejterméktől, hogy nem gézben, zsákban csorgatják le, hanem formába öntik, és ettől válik krémesebbé.
Az érlelőpincében értékesítésre váró sajtok. Legalább három hónapot érnek az „óriáskerekek”
Fotó: Makkay József
Megkóstoltam mozzarellajellegű sajtjukat is, amely eredetileg bivalytejből készült, de a györgyfalvi tehéntejes változat is remek. A kisvállalkozók ugyanakkor a fűszeres sajtokkal is próbálkoznak, mivel a piac ezt is keresi. Friss sajtként értékesített első termékeik köménymagos és oreganós kiszerelésben készülnek, egyelőre kis mennyiségben. Miközben a tej pasztörizálását felügyeli, Nagy Ákos arról mesél, hogy a friss sajtokhoz szokott romániai fogyasztóknak nehéz újdonságokat ajánlani. Szerencsére alakulóban van az a réteg, amely érlelt sajtokat fogyaszt, rájuk már lehet számítani. A sajtkészítésnek ezen a területén egyelőre nincs nagy konkurencia, a györgyfalvi kisvállalkozás szép jövő elé néz.
A sajtkészítő műhelynek otthont adó épület sem mindennapi látvány Györgyfalván. A „zöld tetős” beruházás itt azt jelenti, hogy cseréptető helyett fóliasátor áll a földbe épített érlelőpincével összekötött építmény fölött. Az értelmiségi házaspár – a fiatalember néprajzkutatónak tanult, de az elmúlt években más területen dolgozott, a feleség pedig aktív tájkertész – eleve olyan váltást képzelt el, ami hagyományos, ugyanakkor modern is egyben. Ákos arról beszél, hogy nem könnyű egy ilyen vállalkozást beindítani. A házasságuk „előestéjén”, 2017-ben megszületett sajtműhelyterv egy darabig vegetált, a megvalósítást végül romániai kormányforrásokból finanszírozott vállalkozássegítő pályázat indította el.
Nehezítette az indulást, hogy az elején nem kaptak tanácsot az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivataltól, mígnem hatodik próbálkozásra eljutottak egy olyan szakemberhez, aki az épület tervrajzát átalakította, hogy az megfeleljen a hivatal elvárásainak. Ákos szerint, ha az eredeti épületben indítják be a sajtműhelyt, át kellett volna építeni, különben nem kaptak volna élelmiszer-biztonsági engedélyt. A hosszas huzavona végül sikeresen lezárult, és a sajtkészítő működését elfogadta a kolozsvári hivatal állatorvosa is, aki megdicsérte az új vállalkozás tulajdonosait.
– magyarázza Nagy-László Kinga.
Nagy Ákos, a sajtmester. A teljes berendezés vadonatúj
Fotó: Makkay József
A tavaly őszig főállásban Kolozsváron dolgozó Ákos akkor hagyta ott munkahelyét, és tért haza sajtkészítőnek, amikor kislánya megszületett. A váltás azt is jelentette, hogy alkalmazottat tanítanak be, aki segít a napi munkában. Azt tervezik, hogy hetente öt napon át foglalkoznak tejfeldolgozással, jelenleg ugyanis heti egy alkalommal két napra elegendő tejet hoznak egy magyarszováti gazdától, aki harminctehenes állományával termel.
A sajtkészítés egyre felkapottabb foglalkozássá válik Erdélyben. A tejtermelő gazdák körében bizonyos kényszerhelyzet is, mert aki nyers tej értékesítéséből akar megélni, annak több tucat tehenet kell tartania, hogy megérje a befektetés. Önmagában a háztáji tejfeldolgozás azonban nem kecsegtet sikerrel, hiszen
Nagy Ákos úgy látja, nemcsak a gazdák körében, hanem a kisüzemi feldolgozók palettáján is egyre színesebb a kínálat. A friss sajtok készítéséről néhányan megpróbálnak áttérni az érlelt sajtokra, így egyre több francia és svájci recepttel kísérleteznek Erdély-szerte. A györgyfalvi vállalkozó szerint a kísérletezőknek ma sokkal könnyebb dolguk van, mint pár évtizeddel ezelőtt, amikor például a noszolyi érlelt sajt a Beszterce-Naszód megyei település érlelőpincéjének köszönhetően talált olyan mikroklímára és mikroorganizmusokra, amelyek az erdélyi sajtkülönlegesség létrejöttében játszottak fontos szerepet. Ma a sajtüzemek laboratóriumi körülmények között előállított „baktériumadaggal” oldják meg ezt.
Nem mindennapi látvány a Nagy család telephelye
Fotó: Makkay József
A sajtos szakmát egy magyarországi szaktanfolyamon elsajátító Ákos ezzel együtt úgy látja, a sikeres recepteket nem lehet egy az egyben átvenni külföldről. Azokat a mi adottságainkhoz kell alkalmazni, és csak hosszas kísérletezgetés után alakul ki az a végtermék, amelyről a helyi piac mond majd véleményt. „A sajtkészítés olyan, mint a főzés: nagyon sokan próbálkoznak vele, de csak kevesen lesznek elismert szakácsok és sajtkészítők” – fogalmazza meg a tejfeldolgozás egyik nagy titkát a györgyfalvi Nagy Ákos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!