Az infláció továbbra is magas szinteken marad
Fotó: Orbán Orsolya
Az infláció éves rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ez a folyamat azonban időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke, Cosmin Marinescu a Gazdasági trendek 2026 (Tendinţe Economice 2026) című konferencián.
2026. március 23., 14:122026. március 23., 14:12
„A BNR szempontjából a közelmúlt fejleményei azt mutatják, hogy az infláció továbbra is magas szinteken marad. A leginkább érzékeny összetevők a közelmúlt sokkjaival szemben az üzemanyagok és a feldolgozatlan élelmiszerek.
Arra számítunk, hogy az infláció éves headline rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ám a célsávba való visszatérés továbbra is időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában. A jelenlegi körülmények között a dezinfláció már nem jelezhető előre könnyen, és nem is várható, hogy egységes, lineáris folyamatként menjen végbe – fogalmazott Marinescu az Agerpres szerint.
Hozzátette: a monetáris politikának az infláció alapvető tényezőire kell reagálnia, nem az átmeneti ingadozásokra. Jelenleg a monetáris politika azzal az alapvető kihívással szembesül, hogy elkerülje a „seb sózása” hatását az alapkamat emelésével az inflációs kilengések ellenére, ugyanakkor azt is, hogy ne öntsön olajat a tűzre egy számos kockázat által uralt pénzügyi környezetben”
Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a költségvetési konszolidáció folyamatát, amelyhez – egyebek mellett – politikai stabilitásra és következetes döntéshozatalra van szükség.
„Sajnos azonban még ezek a követelmények is ki vannak téve a volatilitásnak, ha például arra a feszült légkörre gondolunk, amely mindössze néhány nappal ezelőtt a költségvetés parlamenti elfogadását övezte.
emelik azokat a kamatokat, amelyek mellett hitelt veszünk fel, ugyanakkor fokozott nyomást helyeznek a valutaárfolyamra is, és ezek a hatások olykor milliárd eurós nagyságrendű összegekben mérhetők, amelyeket természetesen el kell kerülnünk. A 2025-ös költségvetésben a kamatkiadások fenntarthatósági szempontból aggasztó módon a GDP mintegy 3 százalékára emelkednek, ami csaknem a költségvetési hiány felének felel meg. A vállalt, GDP-arányosan 6,2 százalékos költségvetési hiány nem tartalmazza a jelenlegi globális feszültségek növekvő kockázatait” – mondta a BNR alelnöke.
Véleménye szerint a román állam egyik prioritásának a finanszírozási költségek csökkentésének kellene lennie. „Ez azonban fiskális-költségvetési fegyelmet követel, mégpedig nem csupán rövid távon, hanem éveken át, és természetesen – különösen feszült időkben – megköveteli az adósság körültekintő kezelését is, annak lejárati szerkezetének megfelelő menedzselésével” – fogalmazott.
A 2026-os költségvetés a GDP 8 százalékának megfelelő beruházási célú forrásokat irányoz elő, ami a szakember szerint rekordnak számít az elmúlt tíz évben. „Csakhogy – mert itt van egy »de« is – ezeknek a vállalt beruházásoknak a teljes körű megvalósítása nem lehetséges az adminisztratív végrehajtási kapacitás növelése nélkül, különösen az európai uniós forrásokra épülő beruházási projektek és hálózatok esetében, és itt nem csupán a kormány erőfeszítéseiről van szó, hanem valamennyi központi és helyi közintézmény erőfeszítéseiről. Ragaszkodom ahhoz a gondolathoz, hogy 2026-nak az európai uniós források évének kell lennie” – emelte ki Cosmin Marinescu.
A BNR képviselője szerint a gazdasági növekedés szempontjából 2026 eleje bizonyos negatív fejleményekkel indult, az ipar és a kiskereskedelem alakulása miatt. „Valóban aggasztóak azok a jelzések, amelyek egyes nagy ipari szereplőknél végrehajtott szerkezetátalakításokról és elbocsátásokról szólnak, vagyis olyan mintavállalatokról, mint a Dacia vagy az Azomureș – olyan cégekről, amelyek különösen az export terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, még a nehéz időkben is, amelyek pedig nincsenek is olyan messze tőlünk.
A beruházások hozzájárulása a 0,7 százalékos gazdasági növekedéshez egy százalékpont volt, jóval meghaladva a fogyasztásét, amelynek hozzájárulása mindössze 0,4 százalékpontot tett ki. Fontos, hogy megszilárdítsuk ezt a pályát gazdaságunk termelési potenciáljának felgyorsítása érdekében” – közölte Marinescu.
Az Európai Női Vállalkozók Szövetsége (PEFA) hétfőn szervezte meg a Gazdasági trendek 2026 című konferencia negyedik kiadását. Az esemény döntéshozókat, szakértőket és az üzleti szféra képviselőit gyűjtötte össze annak érdekében, hogy kijelölje a folyó év makrogazdasági, energetikai és vállalkozói folyamatait meghatározó fő irányokat – számolt be az Economica.net portál.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!