Egyre drágábban éljük az életet, csak az év második fele hozhat némi inflációs felszusszanást

Arra számítunk, hogy az infláció éves headline rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ám a célsávba való visszatérés továbbra is időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában. A jelenlegi körülmények között a dezinfláció már nem jelezhető előre könnyen, és nem is várható, hogy egységes, lineáris folyamatként menjen végbe – fogalmazott Marinescu az Agerpres szerint.

Hozzátette: a monetáris politikának az infláció alapvető tényezőire kell reagálnia, nem az átmeneti ingadozásokra. Jelenleg a monetáris politika azzal az alapvető kihívással szembesül, hogy elkerülje a „seb sózása” hatását az alapkamat emelésével az inflációs kilengések ellenére, ugyanakkor azt is, hogy ne öntsön olajat a tűzre egy számos kockázat által uralt pénzügyi környezetben”

Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a költségvetési konszolidáció folyamatát, amelyhez – egyebek mellett – politikai stabilitásra és következetes döntéshozatalra van szükség.

„Sajnos azonban még ezek a követelmények is ki vannak téve a volatilitásnak, ha például arra a feszült légkörre gondolunk, amely mindössze néhány nappal ezelőtt a költségvetés parlamenti elfogadását övezte.

emelik azokat a kamatokat, amelyek mellett hitelt veszünk fel, ugyanakkor fokozott nyomást helyeznek a valutaárfolyamra is, és ezek a hatások olykor milliárd eurós nagyságrendű összegekben mérhetők, amelyeket természetesen el kell kerülnünk. A 2025-ös költségvetésben a kamatkiadások fenntarthatósági szempontból aggasztó módon a GDP mintegy 3 százalékára emelkednek, ami csaknem a költségvetési hiány felének felel meg. A vállalt, GDP-arányosan 6,2 százalékos költségvetési hiány nem tartalmazza a jelenlegi globális feszültségek növekvő kockázatait” – mondta a BNR alelnöke.

Véleménye szerint a román állam egyik prioritásának a finanszírozási költségek csökkentésének kellene lennie. „Ez azonban fiskális-költségvetési fegyelmet követel, mégpedig nem csupán rövid távon, hanem éveken át, és természetesen – különösen feszült időkben – megköveteli az adósság körültekintő kezelését is, annak lejárati szerkezetének megfelelő menedzselésével” – fogalmazott.

A 2026-os költségvetés a GDP 8 százalékának megfelelő beruházási célú forrásokat irányoz elő, ami a szakember szerint rekordnak számít az elmúlt tíz évben. „Csakhogy – mert itt van egy »de« is – ezeknek a vállalt beruházásoknak a teljes körű megvalósítása nem lehetséges az adminisztratív végrehajtási kapacitás növelése nélkül, különösen az európai uniós forrásokra épülő beruházási projektek és hálózatok esetében, és itt nem csupán a kormány erőfeszítéseiről van szó, hanem valamennyi központi és helyi közintézmény erőfeszítéseiről. Ragaszkodom ahhoz a gondolathoz, hogy 2026-nak az európai uniós források évének kell lennie” – emelte ki Cosmin Marinescu.

A BNR képviselője szerint a gazdasági növekedés szempontjából 2026 eleje bizonyos negatív fejleményekkel indult, az ipar és a kiskereskedelem alakulása miatt. „Valóban aggasztóak azok a jelzések, amelyek egyes nagy ipari szereplőknél végrehajtott szerkezetátalakításokról és elbocsátásokról szólnak, vagyis olyan mintavállalatokról, mint a Dacia vagy az Azomureș – olyan cégekről, amelyek különösen az export terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, még a nehéz időkben is, amelyek pedig nincsenek is olyan messze tőlünk.

A beruházások hozzájárulása a 0,7 százalékos gazdasági növekedéshez egy százalékpont volt, jóval meghaladva a fogyasztásét, amelynek hozzájárulása mindössze 0,4 százalékpontot tett ki. Fontos, hogy megszilárdítsuk ezt a pályát gazdaságunk termelési potenciáljának felgyorsítása érdekében” – közölte Marinescu.

Az Európai Női Vállalkozók Szövetsége (PEFA) hétfőn szervezte meg a Gazdasági trendek 2026 című konferencia negyedik kiadását. Az esemény döntéshozókat, szakértőket és az üzleti szféra képviselőit gyűjtötte össze annak érdekében, hogy kijelölje a folyó év makrogazdasági, energetikai és vállalkozói folyamatait meghatározó fő irányokat – számolt be az Economica.net portál.

korábban írtuk

Közel négyszer magasabb a román infláció az uniós átlagnál

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.