
Jól fogy az oltóanyag. Az év végéig 1,8 milliárd adagra van biztos megrendelés, így a BioNTech 12,4 milliárd euró bevételhez juthat
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Több mint egymilliárd euró adózás utáni nyereséget ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.
2021. május 10., 21:292021. május 10., 21:29
2021. május 10., 21:302021. május 10., 21:30
A 2008-ban indított feltörekvő technológiai vállalkozás – startup cég – a hétfőn közölt beszámolója szerint 1,128 milliárd euró adózás utáni nyereséget ért el a január-márciusi időszakban, az egy évvel korábbi 53,4 millió eurós veszteség után.
A Pfizerrel kifejlesztett készítmény a BioNTech első terméke. Az idén május elejéig mintegy 450 millió adagot szállítottak ki a megrendelőknek. Az év végéig 1,8 milliárd adagra van biztos megrendelés, így a BioNTech 12,4 milliárd euró bevételhez juthat. További megrendelésekre is számítanak, és azzal számolnak, hogy az idén hárommilliárd, jövőre pedig több mint hárommilliárd adagot gyártanak.
Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotech startup ágazatban.
Fő tulajdonosa – nagyjából 50 százalékos tulajdonrésszel – az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann. A világ leggazdagabb emberei között számontartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cégük sikerével került a dollármilliárdosok közé.
Ugur Sahin társalapító, a BioNTech vezérigazgatója a napokban egy sajtóbeszélgetésen kiemelte, hogy tavaly értek el először nyereséget – az adózás utáni profit 15,2 millió volt a 2019-es 180 millió euró veszteség után –, ezt azonban nem veszik ki a cégből, hanem mind fejlesztésekre, kutatásokra fordítják.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!