Egyes értesülések szerint Brüsszel fellépne a tőzsdei spekulációk ellen

 A New York Times szerint minden esetre az Európai Unió tőkepiaci szabályozó szerve (ESMA) az Európai Unió mind a 27 tagállamában limitálni szeretné ezt a gyakorlatot, hogy csökkentse a piacok volatiliását. A hatóság ennek érdekében az utóbbi hetekben információt kért a tagállamoktól arról, mennyire elterjedt a részvények elleni „fogadás” gyakorlata. A shortolás a short selling angol kifejezés magyarosított változata. Ennek lényege, hogy a befektető elad olyan részvényeket, melyek nincsenek a birtokában – azaz kölcsönkapta őket –, azzal a szándékkal, hogy majd később olcsóbban visszaveszi azokat. Az árkülönbséget ennek nyomán saját nyereségként könyvelheti el. Ez néhány tőzsdén szabályos művelet. Gyakorlatilag eladási pozícióba kerül, arra játszva, hogy az árak csökkenni fognak. Az ilyen ügyeletek kritikusai szerint azok bátorítják a spekulációt, és csökkentik a részvények árfolyamát, miközben pánikot keltenek a tőzsdéken. A shortolás pártolói ugyanakkor úgy vélik, az eljárás fentartja a piacok korrektségét és szinten tartja a likviditást.

„Tárgyalunk a helyi hatóságokkal, és együtt döntjük majd el, szükség van-e közös fellépésre” – nyilatkozta a New York Times szerint Victoria Powell, az európai hatóság szóvivője, anélkül azonban, hogy megjelölte volna, mikorra várható egy ilyen irányú döntés. A lapnak ugyanakkor két, a tárgyalásokról megbízható információval rendelkező forrás is úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetések nyomán javaslat születhet a shortügyletek betiltásáról vagy minden részvénytípus, vagy csak a pénzügyi szektor papírjainak esetében. Sőt az is fölmerült, hogy a javaslat adott esetben csak a kölcsönrészvény nélküli, úgynevezett meztelen shortolás tiltására vonatkozna és nagy valószínűséggel csak átmeneti jellegű lenne. Nem sokkal a hír megjelenését követően azonban egy felügyeleti forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott: egyelőre nem tűnik valószínűnek a shortolás összeurópai tilalma. A 2008-as gazdasági válság idején több kormány, így a brit és az amerikai is betiltotta ideiglenesen a shortolást. A döntés célja az volt, hogy korlátozza a banki részvények értékvesztését, de nem járt a várt eredménnyel. Legutóbb Görögország két, Dél-Korea három hónapra tiltotta be a shortügyleteket, Törökország pedig korlátozta az ilyen jellegű tranzakciókat.