Még nem tudni, mennyi az annyi. Egyelőre az ártámogatásra jogosultak pontos számát sem tudják megbecsülni
Fotó: Jakab Mónika
„Bonyolult és szerteágazó az energiaár-támogatások rendszere, még az alkalmazási módszertanokkal sem sikerült egyértelműen tisztázni, így várható volt, hogy problémák merülnek fel” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét azt követően kérdeztük, hogy Marcel Ciolacu PSD-elnök úgy vélekedett, új jogszabályra van szükség, mivel az árplafonról és az energiaszámlák kompenzálásáról szóló törvény nem bizonyul hatékonynak.
2022. január 07., 09:562022. január 07., 09:56
Más módját kellene megtalálni a kormánykoalícióban az energia- és gázszámlák kompenzálásának, a jelenlegi törvény nem hatékony és nem kivitelezhető – jelentette ki Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Amikor arról kérdezték, a kormánykoalícióban megtalálták-e a megfelelő eszközt arra, hogy a lakosság megbirkózzon az áram- és gázár növekedésével, a nagyobbik kormánypárt vezetője az Antena 3 hírtelevízió kedd esti műsorában beismerte,
„Véleményem szerint az árplafonról és a számlák kompenzálásáról szóló törvény nem hatékony, és nem lehet gyakorlatba ültetni. Minél hamarabb össze kellene ülnünk a koalícióban, hogy kidolgozzunk egy másik jogszabályt, amit vagy felelősségvállalással fogadunk el, vagy rendkívüli parlamenti ülésszakot hívunk össze” – idézte Ciolacu nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő PSD-vezető szerint a jelenlegi törvény a magánszemélyeknek és a romániai vállalatoknak sem előnyös, mert utóbbiak a jelen árak mellett nem versenyképesek, és előbb-utóbb elbocsátások fognak következni.
„Bonyolult és szerteágazó az energiaár-támogatások rendszere, még az alkalmazási módszertanokkal sem sikerült egyértelműen tisztázni, így várható volt, hogy problémák merülnek fel” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Rámutatott: az lett volna az ideális, ha viszonylag egyszerű és egyszerűen alkalmazható támogatási rendszert dolgoznak ki. Jelenleg azonban
Az ANRE alelnöke szerint valószínű, hogy januárban már nem történik semmi, még akkor sem, ha a Szociáldemokrata Párt elnöke arról beszél, hogy a jelenlegi támogatási forma nem hatékony, hiszen az év első hónapjában a parlament nem dolgozik, a kormánynak pedig korlátozott a felelősség- és feladatköre. Nagy-Bege Zoltán felidézte, hogy december elején egy sürgősségi kormányrendelet korrigált bizonyos elemeket, majd egy másik rendelettel átültették a villamosenergia-direktívát a romániai törvénykezésbe, akkor lehetett volna kiigazításokat megejteni.
Mint kérdésünkre kijelentette, egyelőre a szakhatósághoz nem futott be túl sok panasz arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó jogosultnak érezte magát a támogatásra, ám a számláján az nem jelent meg. Inkább tájékozódó levelek érkeznek,
„Azt tudjuk, hogy november–decemberben sokan késtek a számlakiállításokkal, valószínű, nem sikerült minden szolgáltatónak behozni az elmaradásokat. Ebben a fázisban a hatóság még nem tehet semmit, most érkeznek be a novemberi adatok, azokat elemezzük, és továbbküldjük a minisztériumnak kifizetésre” – részletezte az ANRE alelnöke.
Fotó: Pixabay
Ugyanakkor – tette hozzá – a szolgáltatóktól olyan visszajelzések érkeznek, hogy a munkaügyi, pénzügyi és energetikai minisztériumok által jóváhagyott alkalmazási normák alapján nem egyértelmű, milyen dokumentációt hova kell küldeni, hogy megkapják a pénzeiket. „Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a fogyasztó szempontjából ezért bármilyen fennakadás kellene hogy legyen, az egyértelmű, hogy a szolgáltatónak alkalmaznia kell a törvényt, a fogyasztót nem kellene befolyásolnia, hogy mikor és milyen formában kapja meg a pénzét az államtól” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. Jelezte egyúttal, hogy
mert a késések oda vezethetnek, hogy a szolgáltatók nem lesznek képesek villamos energiát vagy földgázt vásárolni a nagykereskedelmi piacról.
„Minél összetettebb egy támogatási rendszer, annál nehézkesebb” – szögezte le a hatóság alelnöke. Emlékeztetett, hogy különböző kategóriákra – magán- és jogi személyekre, kórházakra, tanintézetekre – más-más támogatás érvényes: a földgáz esetében 33 százalék, a villamos energia esetében 29 bani a kompenzálás, aztán van az egy lejen történő árbefagyasztás, a magánszemélyek esetében ebben benne vannak a hálózati díjak, a jogi személyeknek ezt nem kell kifizetniük.
– sorolta az alelnök.
Arról egyelőre a hatóságnak nincsenek releváns adatai, hogy egymillió vagy ötmillió háztartás részesül az állami támogatási rendszerből, mondta kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette: nem kizárt, hogy helytálló az Intelligensenergia-szövetség felvetése, hogy mindössze egy-másfél millió háztartás kap támogatást. Az ANRE adatai szerint a romániai háztartások több mint fele kevesebb mint 55 kilowattórát fogyaszt, tehát valószínű milliós nagyságrendű azok száma, akik bekerülnek a 30 kilowattórás alsó határ alá, és emiatt nem kapnak támogatást.
Információik szerint a földgázfogyasztók közel 90 százaléka nem esik a 370 lejes felső árhatár fölé, tehát nem kell az árbefagyasztást sem alkalmazni esetükben. „Akkor tudunk mérleget vonni, ha befutnak az első jelentések. Viszont ha tényleg jóval kevesebb háztartás részesül támogatásban, mint ahogy előzőleg a kormány felbecsülte, akkor jó eséllyel április 1. után is meg lehet hosszabbítani a támogatási rendszert, mert marad erre forrás a költségvetésben” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Fotó: Rostás Szabolcs
A legégetőbb kérdés ugyanakkor az, hogy mi lesz április elseje után, mert valószínű, hogy az árak nem zuhannak meg, ugyanilyen magasak lesznek – húzta alá a hatóság alelnöke. Szerinte az sem kizárt, hogy még több fogyasztónak állítanak ki nagyobb értékű számlát, hiszen tavaly az első félévben volt a szabadpiaci szerződéskötések nagy hulláma, az egyéves megállapodások most fognak lejárni, a szolgáltatók által javasolt új árak pedig tükrözni fogják a nagykereskedelmi árakat.
„A piac viszonylag nyugodt volt az elmúlt időszakban, valamennyit csökkentek is a nagykereskedelmi árak, de két napja a földgáz ára újra emelkedik az európai piacokon, és amíg a földgáz ára magas, a villamos energia sem csökken számottevően. Van esély rá, hogy tavasszal normalizálódjon a helyzet, de addig még több mint három hónap van. Ha hosszú és hideg tavaszunk lesz, mint tavaly, akkor április–májusban még szükség lesz árbefagyasztásra, kompenzálásra” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás