
Jövő hét végétől már jövedelemadót kell fizetni a borravaló után is, miután az erről szóló 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet kedden megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az intézkedés ugyanis a publikálás után tíz nappal lép hatályba. A rendelkezés értelmében a „más bevételek” kategóriában ezután rögzíteni kell a borravaló összegét is, és külön nyugtát kell arról adni az ügyfélnek.
2015. április 29., 17:002015. április 29., 17:00
Azt pedig a munkáltató belátásra bízta a kormány, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravalóadás, csupán arról szól a mostani rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, akkor jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.
Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kellett a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk. Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba. A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is.
Amennyiben az országos adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetésben részesítik a tulajdonost. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki.
Ha a 300 és 1000 lej közötti pluszösszeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10-15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15-20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését.
Amennyiben az összeg nagyobb ugyan, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy amennyiben egy vállalkozó kifizeti a bírságot, illetve annak tízszeresét is külön „lepengeti”, akkor a kifizetési bizonylat felmutatása után 24 órával újra kinyithat. Mint ismeretes, a küszöbértékek meghatározása azt követően vált szükségessé, hogy az elmúlt időszakban az adóellenőrök számtalan kereskedelmi egységet bezártak, függetlenül attól, hogy mekkora különbséget észleltek a regisztrált és a valós pénzösszeg között.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!