
Jövő hét végétől már jövedelemadót kell fizetni a borravaló után is, miután az erről szóló 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet kedden megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az intézkedés ugyanis a publikálás után tíz nappal lép hatályba. A rendelkezés értelmében a „más bevételek” kategóriában ezután rögzíteni kell a borravaló összegét is, és külön nyugtát kell arról adni az ügyfélnek.
2015. április 29., 17:002015. április 29., 17:00
Azt pedig a munkáltató belátásra bízta a kormány, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravalóadás, csupán arról szól a mostani rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, akkor jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.
Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kellett a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk. Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba. A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is.
Amennyiben az országos adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetésben részesítik a tulajdonost. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki.
Ha a 300 és 1000 lej közötti pluszösszeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10-15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15-20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését.
Amennyiben az összeg nagyobb ugyan, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy amennyiben egy vállalkozó kifizeti a bírságot, illetve annak tízszeresét is külön „lepengeti”, akkor a kifizetési bizonylat felmutatása után 24 órával újra kinyithat. Mint ismeretes, a küszöbértékek meghatározása azt követően vált szükségessé, hogy az elmúlt időszakban az adóellenőrök számtalan kereskedelmi egységet bezártak, függetlenül attól, hogy mekkora különbséget észleltek a regisztrált és a valós pénzösszeg között.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!