2012. január 24., 12:182012. január 24., 12:18
Az EU legfőbb igazságszolgáltatási testülete szerint a fizetett éves szabadsághoz való jog nem sérülhet akkor sem, ha a munkavállaló megfelelően igazolt betegszabadságon van, akár betegség, akár pedig a munkahelyen vagy máshol bekövetkezett baleset következtében. A munkaidő-szervezésről szóló uniós irányelv 7. cikke kötelezi a tagállamokat arra, hogy minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg.
A kérdés egy franciaországi munkaügyi vita nyomán került a luxembourgi testület elé. A panaszos a lakóhelye és a munkahelye között közúti balesetet szenvedett, aminek következtében 2005 novembertől 2007 januárig fel volt mentve a munkavégzés alól. Keresetet indított annak érdekében, hogy biztosítsák számára az ezen időszakra járó 22,5 nap szabadságot, amit a munkáltatója nem adott ki neki.
Az ügy eljutott a francia semmítőszékig, amely azt kérdezte az Európai Bíróságtól, összeegyeztethető-e az uniós joggal az a francia szabályozás, amely a fizetett éves szabadsághoz való jog keletkezését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a munkavállaló legalább tíz napig ugyanannál a munkáltatónál munkát végzett a - főszabály szerint egy év időtartamú - referencia-időszak alatt.
Az Európai Bíróság ítéletében úgy értelmezte a szóban forgó uniós irányelvet, hogy a francia szabályozás azzal ellentétes. Az indoklás szerint a fizetett éves szabadsághoz való jogot az uniós szociális jog különösen fontos elvének kell tekinteni, amelytől nem lehet eltérni.
„Jóllehet a tagállamok a belső szabályozásuk keretében meghatározhatják a fizetett éves szabadsághoz való jog gyakorlásának és alkalmazásának feltételeit, a valamennyi munkavállaló számára kifejezetten biztosított ezen jognak a keletkezését nem köthetik semmilyen feltételhez, magát a létrejöttét pedig nem zárhatják ki” - áll az ítélet indoklásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok