2012. január 24., 12:182012. január 24., 12:18
Az EU legfőbb igazságszolgáltatási testülete szerint a fizetett éves szabadsághoz való jog nem sérülhet akkor sem, ha a munkavállaló megfelelően igazolt betegszabadságon van, akár betegség, akár pedig a munkahelyen vagy máshol bekövetkezett baleset következtében. A munkaidő-szervezésről szóló uniós irányelv 7. cikke kötelezi a tagállamokat arra, hogy minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg.
A kérdés egy franciaországi munkaügyi vita nyomán került a luxembourgi testület elé. A panaszos a lakóhelye és a munkahelye között közúti balesetet szenvedett, aminek következtében 2005 novembertől 2007 januárig fel volt mentve a munkavégzés alól. Keresetet indított annak érdekében, hogy biztosítsák számára az ezen időszakra járó 22,5 nap szabadságot, amit a munkáltatója nem adott ki neki.
Az ügy eljutott a francia semmítőszékig, amely azt kérdezte az Európai Bíróságtól, összeegyeztethető-e az uniós joggal az a francia szabályozás, amely a fizetett éves szabadsághoz való jog keletkezését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a munkavállaló legalább tíz napig ugyanannál a munkáltatónál munkát végzett a - főszabály szerint egy év időtartamú - referencia-időszak alatt.
Az Európai Bíróság ítéletében úgy értelmezte a szóban forgó uniós irányelvet, hogy a francia szabályozás azzal ellentétes. Az indoklás szerint a fizetett éves szabadsághoz való jogot az uniós szociális jog különösen fontos elvének kell tekinteni, amelytől nem lehet eltérni.
„Jóllehet a tagállamok a belső szabályozásuk keretében meghatározhatják a fizetett éves szabadsághoz való jog gyakorlásának és alkalmazásának feltételeit, a valamennyi munkavállaló számára kifejezetten biztosított ezen jognak a keletkezését nem köthetik semmilyen feltételhez, magát a létrejöttét pedig nem zárhatják ki” - áll az ítélet indoklásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok