
Noha a fogyasztóknak több hónapon keresztül duplán kiszámlázott zöldbizonylatok miatt foganatosított intézkedések nyomán júliustól csökkennie kellene a villanyszámlának, a kormány által bevezetett oszlopadó révén a lakosság számára a villanyáram ezentúl is ugyanannyiba fog kerülni, mint amennyit korábban jogtalanul fizettettek ki a szolgáltatók a kliensekkel.
2014. június 26., 19:552014. június 26., 19:55
A következő hónaptól ráadásul drágul a földgáz az import növelése miatt: a magánszemélyek 2,5, az ipari fogyasztók 1,5 százalékkal fizetnek majd többet – jelentette be Niculae Havrileţ, az Országos Energiaügyi Hatóság elnöke.
Az elmúlt időszakban az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) több rendellenességet is felfedezett a két nagy villamosenergia-szolgáltatónál – az Electrica és az ENEL összesen nyolc kirendeltségénél – folytatott ellenőrzések során. Először amiatt robbant ki botrány, hogy kiderült: mind az állami tulajdonban lévő Electrica, mind az olasz ENEL 2012 júliusa és decembere között kétszer kalkulálta bele a számlába az állami szubvencióként kiosztott zöldbizonylatok után felszámolt fogyasztói illetéket.
Az ANRE számításai szerint ezzel a szolgáltatók mintegy 50 millió lejes pluszbevételhez jutottak. Amint arról többször is beszámoltunk, a zöldbizonylatokat az állam biztosítja a megújuló energiát előállító vállalatoknak termelési kapacitásuktól függően.
A bizonylatokat a hagyományos szolgáltatóknak kell megvásárolniuk az általuk eladott energiamennyiség függvényében, a szelvények árát azonban beleszámolják a számlába, így tulajdonképpen a fogyasztók saját zsebükből fizetik az európai uniós normák nyomán bevezetett állami szubvenciót. Egy 100 lejes villanyszámlának egyébként is mindössze a negyede jelenti a tényleges fogyasztást, az összeg többi része a különböző díjakat, illetékeket és az általános forgalmi adót (áfa/TVA) fedi.
Kétszer tüntették fel ugyanazt az összeget
A szolgáltatóknak a számlán is fel kell tüntetniük a zöldbizonylatok után felszámított díjat, 2012 júliusáig pedig ez az összeg a többi – az ANRE által szabályozott – költséggel együtt szerepelt. A kormány két évvel ezelőtt úgy módosította a jogszabályt, hogy a bizonylatok értékét már elkülönítve kellett jelezni, az energiaügyi hatóság által meghatározott díjszabások azonban továbbra is tartalmazták ugyanezt az értéket.
A szolgáltatók így 2012 decemberéig – állításuk szerint félreértésből, a jogszabály hibás értelmezése nyomán – az egyéb költségek között is meghagyták a bizonylatok értékét, de az összeget egy külön rubrikában is feltüntették, így a fogyasztók közel fél éven keresztül kétszer fizették ki ugyanazt a pénzmennyiséget.
A rendellenesség nyomán az ANRE felszólította a vállalatokat, hogy ez év július elsejétől a fogyasztók kártalanítása érdekében csökkentsék díjszabásaikat, azonban a visszaesés mértékének meghatározása sem ment zökkenőmentesen. Niculae Havrileţ, az energiaügyi hatóság elnöke korábban úgy nyilatkozott: a szolgáltatókat 6 százalékos árcsökkentésre kötelezik, később azonban egy „szakértői elemzésre” hivatkozva 4,7 százalékra módosította az értéket.
Nem sokkal ezután az Electrica és az ENEL több kirendeltsége is arra panaszkodott, hogy csődbe megy, ha ilyen drasztikus lépésre kötelezik, az ANRE így a több szakaszban történő díjcsökkentés mellett döntött: ennek nyomán júliustól 1,3 százalékkal kellene kevesebbet fizetniük a lakosoknak.
Túl magas illetéket róttak ki
A fogyasztókkal azonban nemcsak a zöldbizonylatok miatt fizettettek ki jogtalanul hatalmas összegeket: az ANRE ugyanis azt is kiderítette, hogy az áramszolgáltatók a kelleténél jóval magasabb összeget számláztak fel úgynevezett újrahasznosítható energiatermeléshez való hozzájárulásként (taxa de cogenerare).
Ezt a díjat – hasonlóan a megújuló energia után fizetendő illetékhez – a szolgáltatók az általuk megvalósított energiaügyi beruházások nyomán számíthatják fel, a hatóság jelentése szerint azonban sem az Electrica, sem az ENEL nem véglegesített annyi projektet, mint amekkora összeggel a fogyasztókat terhelte.
Az ANRE intézkedései szerint júliustól összesen mintegy 2 százalékkal kell csökkenteni a villanyszámlákat, a fogyasztók azonban ebből semmit nem fognak érezni, mivel a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó miatti pluszkiadásaikkal a lakosságot fogják terhelni a szolgáltatók. Niculae Havrileţ elmondása szerint egyébként az ANRE tavaly 1300 ellenőrzést végzett az energiaszolgáltatóknál, a fogyasztók által jelzett esetek 90 százalékában pedig valóban rendellenességet állapítottak meg. Az elektromosenergia-szolgáltatókra az elmúlt évben összesen 7 millió lejes bírságot róttak ki.
Elővigyázatosság miatt drágul a földgáz
További rossz hír a lakosok számára, hogy július elsejétől növekszik a földgáz ára: a háztartási fogyasztóknak 2,5 százalékkal, az ipari fogyasztóknak 1,5 százalékkal kell majd többet fizetniük. Niculae Havrileţ szerdán egy konferencián beszélt arról, hogy „elővigyázatosságból” úgy döntöttek: az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus miatt nagyobb arányban fognak importálni, így az összfogyasztás 10 százalékának megfelelő mennyiséget fognak külföldről vásárolni, ezáltal növelve a tartalékokat és az ellátás biztonságát.
Az ANRE elnöke emlékeztetett: a még 2012-ben meghatározott árliberalizációs naptár szerint idén júliustól 3 százalékkal kellene növelni a földgáz értékét, „a piaci feltételek módosulása miatt” azonban ennél kisebb lesz a drágulás mértéke. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás nyomán létrejött liberalizációs naptár szerint egyébként a háztartási fogyasztók számára 2018 végéig kell megvalósítani a szabadpiacot. Az ipari fogyasztók esetében a határidő ez év vége, azonban lehetőség van ennek meghosszabbítására 2015 végéig.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
szóljon hozzá!