Megfullasztja a külföldi beruházókat a jövedéki adó januártól tervezett megemelése, illetve a kormány által bevezetendő új illetékek – hívta fel a figyelmet a Külföldi Beruházók Tanácsa, amely kilátásba helyezte, hogy a pénzügyi terhek növelése miatt több befektetést más országokba költöztetnek.
2013. november 11., 19:352013. november 11., 19:35
„Helytelen, hogy a kormány azokra ró nagyobb terhet, akik egyébként is a hátukon cipelik az állami költségvetést, miközben az adócsalást még mindig nem tudják számottevően mérsékelni” – hangsúlyozták közleményükben a vállalkozók. A több mint száz multinacionális céget tömörítő szervezet főként azt kifogásolja, hogy a kormány nem egyeztetett az üzleti szférával az új adókról. Szerintük a romániai vállalkozói szféra kiszámíthatatlansága ellehetetleníti a hosszú távú tervezést, ezért a beruházóknak át kell gondolniuk, hogy továbbra is jelen kívánnak-e lenni a hazai piacon. „Egyértelműen negatív következményei lesznek a meggondolatlan adóemelésnek. Az energiaszektorra, a különleges építményekre, a telekommunikációs, szállításügyi és infrastruktúrával foglalkozó cégekre kivetett illetékek a végső fogyasztókat fogja sújtani, hiszen az áremelés nem kerülhető el” – figyelmeztetett a tanács, amely a Romániában megvalósult külföldi befektetések harmadát felügyeli.
Hasonlóan vélekedett a Romániai Üzletemberek Szövetsége (AOAR), amelynek tagjai szintén közleményben jelezték: nem értik, hogy a kormány miért az üzemanyag adójának növelésével akarja betömni a költségvetési lyukakat, amikor az európai uniós alapok felhasználtsága továbbra is rendkívül alacsony. Mint rámutattak, értékelendő, hogy a kormány megtartja a 16 százalékos egységes adókulcsot és a 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA), illetve elfogadta az Európai Unió által kezdeményezett gazdasági fejlesztési programot, de ezeket az előrelépéseket elsöpörték a kedvezőtlen adómódosítással. A szövetség ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a pluszbevételeket a helyi és központi közintézmények működésére fordítaná, ahelyett, hogy az összegből stabil gazdasági növekedést előidéző beruházásokat hajtana végre.
„Személyesen találkozom az intézkedéseket kifogásoló szervezetek vezetőivel, hogy meggyőzzem őket: nem ördögtől való a tervezett adómódosítás” – fogalmazott tegnap Victor Ponta miniszterelnök a beruházók kifogásaira. A kormányfő rámutatott: a különleges építményekre kivetett illetéket minden európai országban alkalmazzák, így nincs ők a felháborodásra. „Mit kellene tennünk? Csökkentsük a béreket és a nyugdíjakat, vagy zárjunk be kórházakat? Felelősséggel tartozunk az állampolgárok fele, így szert kell tennünk pluszbevételekre. Az ország egyébként sem lehet mindenki számára Eldorádó” – fogalmazott Ponta. Hozzátette: Bulgáriát leszámítva Romániában a legkisebb az adók mértéke. Ezzel némiképp ellentmond, hogy Romániában az adótörvénykönyv alapján 116 különböző adófajta létezik, ez mintegy hatszorosa az EU-s átlagnak, ugyanakkor nálunk működik a leggyengébben az adóbehajtás. A kormány egyébként múlt héten a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalássorozat nyomán döntött úgy, hogy januártól emelik az üzemanyag után fizetendő illetéket, a bányajáradékot, és adót vetnek ki a jogi személyek által építtetett különleges építményekre – például az oszlopokra és raktárakra.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!