Minden jel drágulásra utal. Több tényező is felfelé hajtja a sertéshús árát, ráadásul a kínálat is egyre kisebb
Fotó: Kristó Róbert
Valósak az aggodalmak a sertéshús drágulásával kapcsolatban, ám a Krónikának nyilatkozó szakemberek úgy vélik, az nem lesz annyira nagy mértékű, mint amennyire az ágazat munkáltatóit tömörítő szövetség elnöke véli – meglátásuk szerint nem valószínű, hogy éppen háromszorosára emelkedik az ár. Gondot okoz viszont, hogy az afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigor okán csökken a sertésállomány. És ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a magasabb árak révén a termelőknek jobban megérheti Kínába exportálni, akár hiány is kialakulhat a piacon, ami természetesen tovább pörgeti az árakat, és közvetve a többi hús drágulását is eredményezi.
2019. december 12., 15:532019. december 12., 15:53
2019. december 12., 18:212019. december 12., 18:21
A sertéshús drasztikus drágulásával riogatnak az ágazatban érdekelt vállalkozók, Radu Timiș, a romániai húsipari munkáltatók szövetségének elnöke már egyenesen azzal számol, hogy a jövő év első felében háromszoros árat fogunk fizetni a tarjáért vagy a karajért a boltokban.
„Nagyon közel állunk egy újabb élelmiszerválsághoz. Idén megkétszereződött a sertéshús ára, jövőre meg fog háromszorozódni. A kínai kormány a nagy európai termelőktől vásárolja a sertéshúst. Kínában a disznóhús kilogrammonkénti ára elérte a 6 eurót, Romániában ma valahol 4 euró körül alakul a boltok polcain” – fogalmazott a szakember, aki szerint így az ár mellett gondot okozhat a szükséges mennyiség biztosítása is. Meglátása szerint
„Egy dolog biztos: a proteinek fele eltűnt. Mivel fogjuk kompenzálni és milyen áron? Ha a sertéshús ára nagyon magas, nőni fog a marha- és a csirkehús ára is, mivel a fogyasztás a többi proteinforrás felé irányul” – hívta fel a figyelmet a húsipari vállalkozó.
Belefér a menübe. Karácsonyig nem kell drasztikus drágulástól tartani.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Egyúttal azzal próbált mindenkit megnyugtatni, hogy most a karácsonyi hajrában még nem kell aranyárat adni az ünnephez a legtöbb családban hagyományosan hozzátartozó falatokért. „Az üzletláncokkal folytatott egyeztetés alapján elmondhatom, megvoltak előre a szerződéseik, biztosították a szükséges mennyiséget. Úgy feltételezem, hogy a gondok február–márciusban kezdődnek majd” – vázolta Radu Timiș.
Mint ismeretes, a sertéshús drágulását nemcsak a kínai viszonyok alakítják, hanem az afrikai sertéspestis is, ami miatt Romániában is jelentős az az állomány, amelyet el kellett pusztítani. Közben pedig Timiș azt mondja, a bukaresti hatóságok máig nem foganatosították azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság a témában elvár.
„Minden jel a drágulásra utal” – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Magyar Loránd. A parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának RMDSZ-es tagja kifejtette,
„Sokatmondó a malacok tőzsdei árának alakulása. Idén ez szinte megkétszereződött az elmúlt évekhez viszonyítva. Jelenleg 72 euró a tőzsdei ár, miközben az elmúlt két évben 34 euró volt” – részletezte a szakpolitikus. Meglátása szerint ezek a tényezők együttesen árnövekedést eredményeznek, de nem valószínű, hogy éppen a háromszorosára „tolják fel” a sertéshús árát.
Magyar Loránd ugyanakkor arról is beszámolt, hogy törvényhozói szinten vannak törekvések a folyamat mérséklésére, a parlamentben jövő héten szavaznak a sertéstenyésztési program beindításáról. Ennek keretében 360 millió eurós keretet különítenek el, amelyből új koca- és hízótelepeket lehet majd létrehozni állami támogatással pályázati rendszerben. „Az ilyen intézkedések megakadályozhatják az árnövekedést, ám ez hosszú folyamat, hiszen ezek a sertéstelepek három-négy év múlva valósulhatnak meg” – mutatott rá a képviselő.
A háztáji tartás szigorítása az állomány további csökkenéséhez vezet
Fotó: Biró István
Valószínűnek tartja a sertéshús árának emelkedését Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő is, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Mint kérdésünkre elmondta,
„A Székelyföldön például egyetlen nagyméretű sertésfarm van, a Maros megyei Mezőbándon, kisebb farm is kevés, inkább a háztáji tartás jellemző, és éppen ezt lehetetleníti el a sertéspestis miatt egyre szigorúbb szabályozás. Az igazság pedig középen van. Nem lehet ellehetetleníteni a háztáji tartást, de a hatóságok kénytelenek szigorítani, hogy megfékezzék a pestis terjedését. Másrészt a gazdák sem lehetnek felelőtlenek, fel kell nőni arra a szintre, hogy aki állatot tart, az hivatalosan, fülszámmal, az előírások betartásával tegye” – szögezte le a szakember.
Sinka Arnold szerint aggasztó az a tervezet, ami előírná, hogy háztájon nem lehet szaporítóállatot tartani, hiszen akkor a kisgazdák számára gyakorlatilag elérhetetlen lesz a malacvásárlás. „A kisgazdaságokban folyamatosan csökken az állomány, miközben még évekkel ezelőtt is elterjedt volt, hogyha valakinek volt munkahelye, attól még felnevelt egy-két disznót a család számára, ma már ez nem így van. A téli ünnepekre levágják a háztájon nevelt disznók nagy részét, a sertéspestistől való félelem miatt is levágják az állatokat, jövőre már valószínű, hogy sokkal kevesebbet tartanak” – részletezte a szakértő. Ráirányította a figyelmünket egyúttal arra is, hogy ha csökken a háztáji állomány, az további keresletnövekedést, és drágulást eredményez. Sinka Arnold szerint a megoldás az lehet, ha kisebb farmokat hoznak létre, ahol szakszerűen tartják a sertéseket. Tudomása szerint folyamatban vannak pályázatok, melyek során ezer sertés tartására alkalmas farmokat létesítenek, ez – mint kiemelte – szintén előrelépést jelent.
Az élelmiszerárak pörgetik az inflációt
Az élelmiszerárak drágulása nyomán 3,8 százalékra gyorsult novemberben az éves inflációs ráta – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Októberhez képest a fogyasztói árak 0,23 százalékkal nőttek. A múlt hónapban az élelmiszerek 4,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a szolgáltatások 4,19 százalékkal drágultak, a nem élelmiszerek fogyasztói ára 2,83 százalékkal emelkedett. 2018 decemberéhez mérten 20,6 százalékkal drágult a burgonya, 15,9 százalékkal nőtt a gyümölcsök és gyümölcskonzervek ára, 7,65 százalékkal a cigarettáé és más dohányipari termékeké, és 5,8 százalékkal kerülnek többé a húsipari termékek. Az üzemanyagok 5,6 százalékkal drágultak. A jelenlegi mozgás azt mutatja, hogy felgyorsult az áremelkedés októberhez viszonyítva, amikor az infláció visszakerült a Román Nemzeti Bank (BNR) 3,4 százalék +/–1 százalékos céljába. Az idei év első tizenegy hónapjában az átlagos havi inflációs ráta 0,3 százalék volt: 0,4 százalék az élelmiszereknél, 0,3 százalék a nem élelmiszer jellegű termékeknél és 0,4 százalék a szolgáltatásoknál. Mint ismeretes, az infláció augusztusban 3,9 százalék volt, azóta folyamatosan csökkent, októberben 3,4 százalékra mérséklődött, novemberben azonban ismét emelkedett. Mugur Isărescu, a román jegybank elnöke november 8-án bejelentette, a bukaresti központi pénzintézet 3,8 százalékos inflációt vár az idei év végén. A BNR és az Európai Bizottság is arra számít, hogy az infláció 2020-ban tér vissza várhatóan a román központi bank által kijelölt 1,5–3,5 százalékos célsávba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!