Minden jel drágulásra utal. Több tényező is felfelé hajtja a sertéshús árát, ráadásul a kínálat is egyre kisebb
Fotó: Kristó Róbert
Valósak az aggodalmak a sertéshús drágulásával kapcsolatban, ám a Krónikának nyilatkozó szakemberek úgy vélik, az nem lesz annyira nagy mértékű, mint amennyire az ágazat munkáltatóit tömörítő szövetség elnöke véli – meglátásuk szerint nem valószínű, hogy éppen háromszorosára emelkedik az ár. Gondot okoz viszont, hogy az afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigor okán csökken a sertésállomány. És ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a magasabb árak révén a termelőknek jobban megérheti Kínába exportálni, akár hiány is kialakulhat a piacon, ami természetesen tovább pörgeti az árakat, és közvetve a többi hús drágulását is eredményezi.
2019. december 12., 15:532019. december 12., 15:53
2019. december 12., 18:212019. december 12., 18:21
A sertéshús drasztikus drágulásával riogatnak az ágazatban érdekelt vállalkozók, Radu Timiș, a romániai húsipari munkáltatók szövetségének elnöke már egyenesen azzal számol, hogy a jövő év első felében háromszoros árat fogunk fizetni a tarjáért vagy a karajért a boltokban.
„Nagyon közel állunk egy újabb élelmiszerválsághoz. Idén megkétszereződött a sertéshús ára, jövőre meg fog háromszorozódni. A kínai kormány a nagy európai termelőktől vásárolja a sertéshúst. Kínában a disznóhús kilogrammonkénti ára elérte a 6 eurót, Romániában ma valahol 4 euró körül alakul a boltok polcain” – fogalmazott a szakember, aki szerint így az ár mellett gondot okozhat a szükséges mennyiség biztosítása is. Meglátása szerint
„Egy dolog biztos: a proteinek fele eltűnt. Mivel fogjuk kompenzálni és milyen áron? Ha a sertéshús ára nagyon magas, nőni fog a marha- és a csirkehús ára is, mivel a fogyasztás a többi proteinforrás felé irányul” – hívta fel a figyelmet a húsipari vállalkozó.
Belefér a menübe. Karácsonyig nem kell drasztikus drágulástól tartani.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Egyúttal azzal próbált mindenkit megnyugtatni, hogy most a karácsonyi hajrában még nem kell aranyárat adni az ünnephez a legtöbb családban hagyományosan hozzátartozó falatokért. „Az üzletláncokkal folytatott egyeztetés alapján elmondhatom, megvoltak előre a szerződéseik, biztosították a szükséges mennyiséget. Úgy feltételezem, hogy a gondok február–márciusban kezdődnek majd” – vázolta Radu Timiș.
Mint ismeretes, a sertéshús drágulását nemcsak a kínai viszonyok alakítják, hanem az afrikai sertéspestis is, ami miatt Romániában is jelentős az az állomány, amelyet el kellett pusztítani. Közben pedig Timiș azt mondja, a bukaresti hatóságok máig nem foganatosították azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság a témában elvár.
„Minden jel a drágulásra utal” – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Magyar Loránd. A parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának RMDSZ-es tagja kifejtette,
„Sokatmondó a malacok tőzsdei árának alakulása. Idén ez szinte megkétszereződött az elmúlt évekhez viszonyítva. Jelenleg 72 euró a tőzsdei ár, miközben az elmúlt két évben 34 euró volt” – részletezte a szakpolitikus. Meglátása szerint ezek a tényezők együttesen árnövekedést eredményeznek, de nem valószínű, hogy éppen a háromszorosára „tolják fel” a sertéshús árát.
Magyar Loránd ugyanakkor arról is beszámolt, hogy törvényhozói szinten vannak törekvések a folyamat mérséklésére, a parlamentben jövő héten szavaznak a sertéstenyésztési program beindításáról. Ennek keretében 360 millió eurós keretet különítenek el, amelyből új koca- és hízótelepeket lehet majd létrehozni állami támogatással pályázati rendszerben. „Az ilyen intézkedések megakadályozhatják az árnövekedést, ám ez hosszú folyamat, hiszen ezek a sertéstelepek három-négy év múlva valósulhatnak meg” – mutatott rá a képviselő.
A háztáji tartás szigorítása az állomány további csökkenéséhez vezet
Fotó: Biró István
Valószínűnek tartja a sertéshús árának emelkedését Sinka Arnold székelyföldi vidékfejlesztő is, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Mint kérdésünkre elmondta,
„A Székelyföldön például egyetlen nagyméretű sertésfarm van, a Maros megyei Mezőbándon, kisebb farm is kevés, inkább a háztáji tartás jellemző, és éppen ezt lehetetleníti el a sertéspestis miatt egyre szigorúbb szabályozás. Az igazság pedig középen van. Nem lehet ellehetetleníteni a háztáji tartást, de a hatóságok kénytelenek szigorítani, hogy megfékezzék a pestis terjedését. Másrészt a gazdák sem lehetnek felelőtlenek, fel kell nőni arra a szintre, hogy aki állatot tart, az hivatalosan, fülszámmal, az előírások betartásával tegye” – szögezte le a szakember.
Sinka Arnold szerint aggasztó az a tervezet, ami előírná, hogy háztájon nem lehet szaporítóállatot tartani, hiszen akkor a kisgazdák számára gyakorlatilag elérhetetlen lesz a malacvásárlás. „A kisgazdaságokban folyamatosan csökken az állomány, miközben még évekkel ezelőtt is elterjedt volt, hogyha valakinek volt munkahelye, attól még felnevelt egy-két disznót a család számára, ma már ez nem így van. A téli ünnepekre levágják a háztájon nevelt disznók nagy részét, a sertéspestistől való félelem miatt is levágják az állatokat, jövőre már valószínű, hogy sokkal kevesebbet tartanak” – részletezte a szakértő. Ráirányította a figyelmünket egyúttal arra is, hogy ha csökken a háztáji állomány, az további keresletnövekedést, és drágulást eredményez. Sinka Arnold szerint a megoldás az lehet, ha kisebb farmokat hoznak létre, ahol szakszerűen tartják a sertéseket. Tudomása szerint folyamatban vannak pályázatok, melyek során ezer sertés tartására alkalmas farmokat létesítenek, ez – mint kiemelte – szintén előrelépést jelent.
Az élelmiszerárak pörgetik az inflációt
Az élelmiszerárak drágulása nyomán 3,8 százalékra gyorsult novemberben az éves inflációs ráta – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Októberhez képest a fogyasztói árak 0,23 százalékkal nőttek. A múlt hónapban az élelmiszerek 4,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a szolgáltatások 4,19 százalékkal drágultak, a nem élelmiszerek fogyasztói ára 2,83 százalékkal emelkedett. 2018 decemberéhez mérten 20,6 százalékkal drágult a burgonya, 15,9 százalékkal nőtt a gyümölcsök és gyümölcskonzervek ára, 7,65 százalékkal a cigarettáé és más dohányipari termékeké, és 5,8 százalékkal kerülnek többé a húsipari termékek. Az üzemanyagok 5,6 százalékkal drágultak. A jelenlegi mozgás azt mutatja, hogy felgyorsult az áremelkedés októberhez viszonyítva, amikor az infláció visszakerült a Román Nemzeti Bank (BNR) 3,4 százalék +/–1 százalékos céljába. Az idei év első tizenegy hónapjában az átlagos havi inflációs ráta 0,3 százalék volt: 0,4 százalék az élelmiszereknél, 0,3 százalék a nem élelmiszer jellegű termékeknél és 0,4 százalék a szolgáltatásoknál. Mint ismeretes, az infláció augusztusban 3,9 százalék volt, azóta folyamatosan csökkent, októberben 3,4 százalékra mérséklődött, novemberben azonban ismét emelkedett. Mugur Isărescu, a román jegybank elnöke november 8-án bejelentette, a bukaresti központi pénzintézet 3,8 százalékos inflációt vár az idei év végén. A BNR és az Európai Bizottság is arra számít, hogy az infláció 2020-ban tér vissza várhatóan a román központi bank által kijelölt 1,5–3,5 százalékos célsávba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!