Drasztikus nyugdíjreform

Csak a 3000 lejesnél magasabb, különleges nyugdíjak csökkenhetnek a készülő nyugdíjtörvény hatálybalépését követően – nyugtatta tegnap a kedélyeket Emil Boc kormányfő azután, hogy a kormány elfogadta a vonatkozó jogszabály tervezetét.

A miniszterelnök közlése szerint jelen pillanatban az 5,8 millió romániai nyugdíjasból alig 180 ezren részesülnek úgynevezett különleges nyugdíjban, s közülük is csak 15 százalékot tesz ki azoknak a számaránya, akik a törvény elfogadása után kevesebb pénzt kapnak majd kézhez. Hozzátette: azok esetében például, akik 1500 lej körüli különleges nyugdíjat kapnak, még növekedésről is szó lehet. Hasonlóképpen nyilatkozott a tegnapi kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter is. Mint tájékoztatott, egy 5 ezer lejes különleges nyugdíj a törvény gyakorlatba ültetése után 4500 lejre csökken majd.

Ki kap kevesebbet?

Emil Boc magyarázata szerint az összegeket a hozzájárulás mértéke alapján számolják majd ki, azaz mindenki aszerint kapja majd havi nyugdíját, hogy milyen mértékben járult hozzá a munka mezején letöltött évei során a nyugdíj-biztosítási alaphoz. „Azok részesülnek majd alacsonyabb összegű nyugdíjakban, akik esetében a nyugdíjat az utolsó hónapban kapott jövedelem 80 százalékában határozták meg. Ez diszkriminatív eljárásnak minősül. Hisz előfordulhat, hogy valaki a befizetett hozzájárulás alapján 2 ezer lejt kapna nyugdíjként, de utolsó havi jövedelme elérte a 10 ezer lejt, így 8 ezer lejt kap.

A 6 ezer lejes különbözetet pedig minden egyes hónapban a román állampolgárok finanszírozzák. Ezt nem szabad folytatni” – szögezte le Emil Boc, aki szerint a törvény hatálybalépésével évi 500–800 millió eurót lehetne megtakarítani. Arra a szakszervezeti kérésre reagálva, hogy ne legyen visszamenőleges hatálya a jogszabálynak, a kormányfő leszögezte, szó sincs erről, hiszen nem fogják felszólítani azokat, akik korábban irreális összegeket kaptak, hogy a különbözetet szolgáltassák vissza az államkasszának, mindössze ezentúl kevesebb pénzt kapnak majd kézhez. Ha nem csökkenne a folyósított összeg, akkor a kormányfő szerint csak tovább súlyosbodna a diszkrimináció azok között, akik korábban mentek nyugdíjba, illetve akik csak ezután érik el a nyugdíjkorhatárt.

Az ügyészeknek és bíráknak folyósított tetemes összegű nyugdíjak kapcsán Boc elmondta, ez a kategória a továbbiakban is magas nyugdíjat fog kapni, hisz havi keresetük is jóval meghaladja az átlagbért. A kormányfő ugyanakkor arra is kitért, hogy a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezettel a kormány tulajdonképpeni célja az, hogy visszaszorítsák a korhatár előtti, illetve a betegség miatti nyugdíjazások számarányát. A jogszabályjavaslat ugyanis többek között igen szigorúan rendelkezik e két kategória nyugdíjazásáról, a havi öszszeg esetükben drasztikusan csökken majd a jelenlegi szinthez viszonyítva.

A miniszterelnök abban bízik, hogy a parlament mindkét háza megszavazza a parlamenti vakáció kezdetéig, azaz júliusig a jogszabályt, így az 2011-től hatályba is léphetne. Boc leszögezte, erre a törvényre egyebek mellett azért van szüksége Romániának, mivel közép- és hosszú távon csak ilyen körülmények között tudja az állam előteremteni a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket.

Hogyan nőnek a nyugdíjak?

A Boc-kabinet által tegnap elfogadott tervezet 732,8 lejben állapítja meg a nyugdíjpont értékét, amelyet minden évben kiigazítanak az inflációs ráta 100 százalékával, illetve hozzáadják a bruttó átlagbér reálérték-növekedésének 50 százalékát. 2021-ben már csak a növekedés értékének 45 százalékát adják hozzá, ez a számarány pedig ettől az időponttól kezdődően évi 5 százalékkal csökken majd, így 2030-tól az összeget már csak az inflációs rátával fogják kiigazítani.

Elégedetlen szakszervezetek

Másképp látják azonban a törvény visszamenőlegességére vonatkozó passzust a szakszervezeti vezetők, akik szerint a nyugdíjak összegének csökkenése perek százaihoz fog majd vezetni, ugyanis akik megszokták korábbi magas nyugdíjaikat, nem fognak belenyugodni az alacsonyabb összegű juttatásba. Tegnap a munkaügyi minisztérium képviselőivel folytatott egyeztetésen le is szögezték, hogy eddig egyetlen törvény sem volt érvényes visszamenőleg. Petru Dandea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb alelnöke a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, nem értenek egyet sem azzal, hogy a különleges körülmények között dolgozók 55 éves korukban mehessenek nyugdíjba, sem azzal, hogy az inflációs ráta határozza meg a nyugdíjak összegének éves növekedési ütemét.

Az érdekvédelmiek ugyanakkor azt követelik, hogy ne legyenek többé különleges kategóriák, se az ügyvédek, se az egyházi alkalmazottakat ne kezeljék külön, hanem a nyugdíjtörvény egyformán vonatkozzon valamennyi szakmára. A szakszervezetek azzal a kitétellel sem értenek egyet, hogy ha valaki öt évvel a törvény által rögzített korhatár előtt megy nyugdíjba, az a járandóság mindössze 45 százalékában részesüljön.

Ugyanakkor az az előírás is zúgolódást váltott ki, miszerint a férfiak és nők esetében egyaránt 65 évig tolnák ki a nyugdíjkorhatárt. A szakszervezetiek legalább annyi engedményt szeretnének belevinni a jogszabályba, hogy a gyermekeket nevelő nők esetében lehessen szó idő előtti nyugdíjazásról, s emiatt ne csökkenjen a nyugdíj összege. Az Alfa Kartell a közeljövőben összesíti módosító javaslatait, és beterjeszti azokat a parlamenti szakbizottságok elé.

A fegyveres erők elbocsátott tagjainak szakszervezete (SCMD) ugyanakkor már tegnap kilátásba helyezte, hogy amennyiben csökken havi járandóságuk az új nyugdíjtörvény életbelépését követően, készen áll beperelni a kormányt.