Maratoni, 17 órán át tartó tárgyalások után hétfő reggel Brüsszelben megszületett a megállapodás az európai hitelezők és az athéni kormány között a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója után.
2015. július 13., 18:082015. július 13., 18:08
2015. július 13., 18:512015. július 13., 18:51
A megállapodást legkésőbb szerdán meg kell szavaznia a görög parlamentnek. Ezután Görögország megkezdheti a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról, amelyet az Európai Stabilitási Alap (ESM) keretéből folyósítanak majd a mediterrán országnak. Ha nem jött volna létre az egyezség, akkor megfigyelők szerint Görögországnak szinte biztosan távoznia kellett volna az eurózónából.
Juncker: nincs grexit
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón leszögezte: nincs grexit, Görögország nem távozik az euróövezetből. Donald Tusk kiemelte: Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében, de a döntés „esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete\".
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépés a bizalom újraépítése felé, de hozzátette: ezt még sok további lépésnek kell követnie.
Angela Merkel német kancellár eközben kiemelte, hogy a görög parlamentnek július 15-ig meg kell szavaznia a megállapodást. Kijelentette: miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az euróövezeti pénzügyminiszterek szükség esetén hosszabb futamidőt állapíthatnak meg a görögtartozásokra.
Francois Hollande francia elnök szintén a hitelek futamidejének meghosszabbítási lehetőségét emelte ki, mint a terhek elviselhetőbbé tételének lehetséges eszközét. Úgy vélte: az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradhat, nem csupán a görögöknek, hanem egész Európának az érdeke.
„Bátor választás”
Szavai szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöktől „bátor választás\" volt, amikor igent mondott a korábban beígérteknél is messzebbmenő reformkövetelésekre. „Vállaltuk a döntés felelősségét azért, hogy elkerüljük a legkegyetlenebb kimenetelt. A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának \" – fogalmazott Ciprasz miniszterelnök. A radikális baloldali Sziriza párt vezetője hangsúlyozta: a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről a grexit, vagyis Görögország távozása az eurózónából.
Athén a megállapodásban vállalta, hogy egy külön privatizációs alapban letétbe helyez nagyjából 50 milliárd euró értékű állami vagyont, és az ezek eladásából befolyó bevételekből csökkenti az államadósságot. Ezenkívül a megállapodás szerint a görög parlamentnek szerdáig el kell fogadnia az alábbi döntéseket: a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, a költségvetési kiadások automatikus csökkentését szolgáló mechanizmus bevezetése.
Emellett Görögország feladata még a polgári peres eljárási törvény módosítása, az uniós bankszanálási irányelv maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hitelek ügyének rendezése, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és az, hogy tegye lehetővé a korábban trojkának nevezett intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) visszatérését Athénba.
A megállapodást alapvetően kedvezően fogadták a piacok. Az európai tőzsdéken élénk volt a vásárlási kedv. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek: kérdéses, hogy Ciprasz kormányfőnek sikerül-e biztosítania a parlamenti többséget a megállapodás elfogadásához.
Sztatisz Kalivasz görög politológus, az amerikai Yale egyetem oktatója szerint Ciprasznak ellenzéki képviselők szavazataival sikerülhet keresztülvinnie a görög törvényhozáson a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást. Londoni elemzők szerint a megállapodás ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, és továbbra sem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.
Közben nagy népszerűségnek örvend a Twitter közösségi oldalon a #ThisIsACoup (Ez egy puccs) címke (hashtag). Az ez alatt megjelent üzenetek szerint puccsal, Görögország pénzügyi szuverenitásának a megfosztásával egyenértékű, hogy az európai hitelezők ennyire szigorú feltételekhez kötötték a földközi-tengeri országot kisegítő újabb pénzügyi mentőcsomag odaítélését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!