
Fotó: Máthé Éva
2012. január 26., 06:522012. január 26., 06:52
Az IMO szerint 2011. december végén a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára országos szinten 991 euró volt, ami 4,1 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a piaci szereplők 10–17 százalékos árzuhanásról beszélnek.
„Az IMO-mutató az eladók által meghirdetett árakat tükrözi, amelyek nagyságrenddel magasabbak a tényleges eladási árnál” – magyarázta a különbség okát a Krónika megkeresésére Sanda Moldovan kolozsvári ingatlanszakértő, értékbecslő. Egy ingatlan piaci árát több tényező befolyásolja, a beosztás, a felszereltség, a műszaki állapot, illetve a környék mellett fontos az eladó pénzügyi helyzete is. Aki ugyanis megteheti, kivár az eladással, akinek viszont sürgős, az jóval a piaci ár alatt is hajlandó megválni ingatlanától. Hasonló helyzetben vannak az ingatlanfejlesztők is, akiket kötnek a banki határidők, kénytelenek engedni az árakból, a tőkeerős cégek viszont tartják az árakat. Nem ritka, hogy ugyanabban a társasházban két, egyforma beosztású és méretű lakás 10 százalékos árkülönbséggel kel el. Egy átlagot meghatározni ezért egyre nehezebb, az IMO által közölt négy százalékot alig meghaladó árcsökkenés azonban irreálisan alacsony, éves szinten 2011-ben inkább 10 százalék körüli az ingatlanok értékvesztése – fogalmazott Moldovan.
A potenciális ingatlanvásárlók egyébként változatlanul az új lakásokat helyezik előtérbe. Mint a Promo Seconda ingatlanfejlesztő legfrissebb tanulmányából kiderül, mintegy 64 százalékuk továbbra is a 2008 után épült lakásokat keresi, és mindössze 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 1990 előtt épült panelt vásárolna. A január 6–16. között készített piaci felmérésből az is kiderül, hogy a vevők közel 60 százaléka legfeljebb 55 ezer eurót hajlandó egy ingatlanért fizetni, míg a megkérdezettek alig három százaléka tudna 70 ezer eurót előteremteni.
A piaci árakat figyelembe véve vevőkre tehát leginkább a kétszobás ingatlanok tulajdonosai számíthatnak, Bukarestben ugyanis 47–57 ezer euró közötti áron hirdetik ezeket a lakásokat, egy kolozsvári hasonló méretű lakást 42–55 ezer euróért értékesítenek – állítja Moldovan. Három szobáért a fővárosban 65–73 ezer eurót kérnek, Kolozsváron ugyanez 55–70 ezer euróba kerül.
A romániai ingatlanpiac teljesítményére hatással volt a fiatalok lakásvásárlását segítő Első otthon nevet viselő kormányprogram is – állítják a helyi ingatlanközvetítők, noha a tranzakciók száma jóval elmarad a várakozásoktól. Tavaly az országos szinten 350–370 ezerre becsült ingatlantranzakciók alig 5-6 százalékát adták az Első otthon program keretében vásárolt ingatlanok. Hivatalos adatok szerint a program 2009-es indulása és tavaly december vége között országosan 55,1 ezer személy igényelt állami garanciavállalás mellett lakáshitelt, ebből mintegy 20 ezren 2011-ben jutottak támogatáshoz. Egy lakás vásárlásához átlagosan 41 ezer euró értékben vállalt garanciát az állam, a jótállások összesített értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Jelentős változásokra idén nem számít a piac, a jelen gazdasági helyzet, a nehézkes hitelezés és az Első otthon programban 100-ról 50 százalékra csökkentett állami garanciavállalás fékező hatással lesznek a kereslet alakulására. Az árak csökkenésének üteme azonban mérséklődik, az új építésű ingatlanok esetében pedig akár meg is fordulhat a trend. Az ingatlanlufi kidurranásával ugyanis egyre kevesebb új lakás épül, így előreláthatóan a két-három éves ingatlanok iránt megnőhet a kereslet, ami akár megfordíthatja a csökkenő tendenciát. Hogy az ingatlanpiac kezd éledezni, jól példázzák az országos kereskedelmi kamara legfrissebb adatai is, amelyek szerint 2011-ben több mint 1800 ingatlanközvetítő cég alakult az országban, 39 százalékkal több, mint az előző évben. Emellett tavaly 2010-hez képest közel 49 százalékkal több, 11,7 ezer építőipari vállalkozást regisztrált a kamara. Az idei jó év lehet a vásárlóknak, eladási szempontból azonban továbbra is nehéz év várható – összegzett Sanda Moldovan kolozsvári ingatlanszakértő, értékbecslő.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.