Hirdetés

Drágulhat a gépjármű-biztosítás

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük a kötelező gépjármű-biztosítást (RCA) is kínáló biztosítótársaságoknak abban az esetben, ha életbe lépnek a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) tervezetébe foglalt új szabályok. 

Bálint Eszter

Bíró Blanka

Kőrössy Andrea

2014. július 31., 20:022014. július 31., 20:02

A módosítások minden bizonynyal a kötvények drágulásához vezetnek majd, az illetékesek azonban a kártalanítás minőségének javulását és a jelenleg rendkívül veszteséges biztosítási piac stabilizálódását remélik az intézkedésektől, amelyek elmondásuk szerint így az ügyfelek érdekeit is szolgálják.

A tervezet egyik lényeges előírása, hogy a társaságoknak bizonyos fokú fizetőképességgel, azaz szavatoló tőkével, tartalékalappal kell rendelkezniük, hogy biztosan fedezni tudják az esetleges károkat. A tartalékalap, vagyis az elvárt fizetőképesség mértékét a biztosítók meglévő fizetőképessége, valamint a minimális fizetőképesség aránya szerint határoznák meg: ennek az értéknek a mostani 1 helyett legalább 1,3 százalékosnak kellene lennie.

Az ASF ugyanakkor arra kötelezné a társaságokat, hogy a kötelező biztosítási kötvényeken tüntessék fel a jutalékot mind abszolút értékben, mind pedig annak a teljes árhoz való viszonyulását. A tervezet hatálybalépését követően a felügyeleti hatóság visszavonja a kötelező gépjármű-biztosítás megkötéséhez szükséges engedélyt azoktól a társaságoktól, amelyek nem teljesítik a feltételeket .

Több tízezer panasz érkezett tavaly

Biró Albin, az ASF tagja a Krónikának elmondta: a felügyeleti hatósághoz tavaly csak a kötelező gépjármű-biztosításokkal kapcsolatban mintegy 20 ezer panasz érkezett, ezt próbálják most a nem túl népszerű tervezettel orvosolni. Mint rámutatott: már rég próbálnak módosításokat bevezetni a piacon, és nem biztos, hogy a nyilvánosságra hozott elképzeléseket – amelyeket két–három hétig lehet véleményezni – ezúttal végig tudják vinni.

Biró szerint a szavatoló tőke növelésének ötlete vitatható, mert ugyan a társaságok tartaléka nagyobb lesz, de bevételük nagy része a tartalékalapba folyik majd be, és nem a jövedelmet növeli, így ez után nem fognak adózni. A szakértő lapunknak arról is beszámolt, hogy a tervezet egy másik pontja szerint a meghirdetett díjakat hat hónapig nem módosíthatnák a társaságok, elmondása szerint ugyanis a jelenlegi módszer alapján a biztosítónak csak értesítnie kell a hatóságot, két nap múlva pedig már elő is rukkolhatott az olcsóbb díjszabással.

A hatóság a közvetítők, brókerek közvetítési díját is szabályozná: az eddigi 14 – kirívóbb esetekben 25 százalék – helyett 10 százalékban határoznák meg a juttatást. Ezt a módosítást viszont a Versenytanács támadhatja meg, hiszen a szabadpiacon nem lehet az árakat intézményesen szabályozni, ezt a kereslet-kínálat határozza meg.

Lőrincz Lehel, a háromszéki Transilvania Brókertársaság ügyvezetője ezzel kapcsolatban a Krónikának úgy nyilatkozott: a közvetítési díjat nem lehet szabályozni, hiszen azoknak a biztosítóknak, amelyek brókerek nélkül, interneten keresztül értékesítik kötvényeiket, alig vannak költségeik. „A kötelező gépjármű-biztosítást pedig nem lehet kizárólag online értékesíteni, hiszen például a vidéken élők hozzászoktak ahhoz, hogy az ügynök ellátogat hozzájuk, figyelmezteti őket, amikor lejárt a kötvényük. Sok háztartás telefonnal sem rendelkezik, a harmadik szomszéd számát adják meg, amikor az adatokat elkérjük” – fejtette ki Lőrinczi.

Rendkívül veszteségesek a hazai biztosítók

Biró Albin arra is felhívta a figyelmet: a kötelező gépjármű-biztosítást nyújtó társaságok immár hat éve 140–142 százalékos veszteséggel dolgoznak, az alacsony díjak miatt pedig a kártalanítás minősége is vitatható. A szakember az osztrák piaccal párhuzamot vonva kifejtette: Ausztriában a gépkocsi biztosítása 350–360 euróba kerül, a balesetek előfordulási esélye pedig 5 százalékos, tehát statisztikailag minden száz autó közül öt karambolozik.

Ehhez képest Romániában az RCA átlagosan 100 euróba kerül, a balesetek valószínűsége pedig 10 százalékos. „Az osztrák biztosítóknak a romániai összegnek hétszereséből kell kártalanítaniuk. Romániában a száz eurós díjnak megfelelő a kártérítés színvonala is: a biztosító keveset fizet, késik, állandóan alkudozik” – magyarázta Biró Albin.

Megszüntetnék a dömpingárakat

Az ASF javaslatainak előzménye, hogy Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke június elején arról beszélt: a biztosítótársaságoknak a továbbiakban felelősségteljesen kell megnyilvánulniuk, és nem gyakorolhatnak többé dömpingárakat. Negriţoiu szerint a rendkívül magas forgalmazói és eladási költségek strukturális problémát jelentenek a biztosítási piacon.

„A társaságok költségeik 40 százalékát forgalmazásra és eladásra költik, ez túlságosan nagy összeg. Emiatt összességében az ágazat kiadásai több mint száz százalékkal haladják meg a bevételeket. A piac tehát veszteséges, ezt többnyire tőkeinfúzióval pótolták, de az eljárást nem lehet a végtelenségig folytatni” – magyarázta az ASF vezetője. Hozzátette: az ágazatnak fenntarthatóvá kell válnia, lojális, méltányos és megalapozott eladási praktikákat kell alkalmaznia, s igen komolyan oda kell figyelnie a költségekre, szerinte ugyanis a piac már nem bírja el a kiadásokat.

Bírálatában Negriţoiu szégyentelenül magasnak nevezte a társaságok által nyújtott kedvezmények értékét, meglátása szerint elfogadhatatlan, hogy ezek elérik a kötvények átlagos díjszabásának felét. „Nem normális, ami történik, ez egészségtelen kereskedelmi gyakorlat, hosszú távon fenntarthatatlan üzlet. A piacon jelen vannak jó játékosok is, amelyek azonban nem képesek túlélni a többi szereplő által alkalmazott agressziót” – mutatott rá a tapasztalt visszásságokra az ASF elnöke.

Mint részletezte, a kötelező gépjármű-biztosítási piacon jelen lévő egyes társaságok piramisjátékot űznek a likviditás kapcsán – néhány kötvénynek köszönhetően egyik napról a másikra túlélnek, fedezni tudják ideiglenes szükségleteiket, ami azonban hosszú távon nem elég. „Ügyfeleink nem lehetnek elégedettek a károk kifizetése nyomán, ismerve a jelenlegi árszinteket” – vonta le a következtetést Negriţoiu.

Az ASF elnöke múlt hónap elején azt is bejelentette: az általa vezetett hatóság ellenőrizni fogja a kötelező gépjármű-biztosításokkal is foglalkozó társaságokat – azt vizsgálják majd, hogy a cégek hogyan képezik biztosítástechnikai tartalékaikat. „Azt a lehetőséget is fontolgatjuk, hogy a továbbiakban közvetlenül beleszólnánk a költségek szintjébe, például referenciaértékek meghatározásával” – tette hozzá az ASF-elnök.

Nehezen indult az év a társaságoknak

A romániai piacon egyébként tavaly a gépkocsi-biztosítások (RCA, CASCO) a kötvények 65 százalékát tették ki. Az általános biztosítások – amelyek közé az RCA is tartozik – piaca ugyanakkor elérte a 6,49 milliárd lejt, ami 0,56 százalékos növekedést jelent a 2012-es adatokhoz viszonyítva. A hazai RCA-piacon a három legnagyobb játékos ebben az évben az Euroins Románia (466,31 millió lej), a Carpatica (413,81 millió lej) és az Astra biztosítótársaság (403,09 millió lej).

Tavaly augusztusban a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság megtiltotta az Euroins társaságnak, hogy kötelező gépjármű-biztosításokat kössön, egy hónappal később azonban az ASF visszavonta a szankciót, mivel a cég kijavított bizonyos hibákat. A hatóság ugyanakkor idén áprilisban jelentős, 490 millió lejes tőkeemelésre kötelezte az Astra biztosítót – az átszervezést a KPMG tanácsadó cég hajtotta végre.

A hatóság indoklása szerint a tőkeemelésre azért volt szükség, mert a több mint 3 millió ügyféllel rendelkező, piacvezető társaság nem lett volna képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén. Az Astrának ezzel párhuzamosan egyéb gondjai is adódtak az év elején: a hazai autójavító műhelyek bojkottálták a társaság működését – nem vállalták az Astránál biztosított gépkocsik javítását, tapasztalataik szerint ugyanis a társaság több ízben elmulasztott fizetni

Az év több más, jelentős piaci részesedéssel rendelkező biztosítótársaságok számára is nehezen indult: néhány hónapja az ASF a Carpatica átszervezését is elrendelte, amelynek nyomán a társaság vezetőségének kell hatékony stratégiát kidolgoznia. Januárban ugyanakkor őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték Ilie Carabulea üzletembert, a Carpatica tulajdonosát korrupció gyanúja miatt. Az Omniasig biztosítótársaság ellen azért indítottak eljárást, mert a cég törvénytelen módon kötött meg számos fakultatív lakásbiztosítást.

Nem kell bebiztosítani a vályogházat?

Módosítani készül a kormány a kötelező lakásbiztosításról szóló törvényt a napokban bekövetkezett árvízi helyzet miatt. Liviu Dragnea fejlesztési és közigazgatási miniszter csütörtökön bejelentette, a miniszterelnök kezdeményezésére megvizsgálják, mi a megoldás a be nem biztosított lakóingatlanok esetében, az olténiai árhullám során tönkretett házak többsége ugyanis ilyen. Dragnea szerint a jelenség nem véletlen, mivel a biztosítótársaságok ódzkodnak szerződést kötni a vályogból épült ingatlanok tulajdonosaival. Különben a kormányfőhelyettes már tavaly úgy vélekedett, hogy mentesíteni kell a vályogkunyhókban élőket a természeti csapások – földrengés, földcsuszamlás, árvíz – elleni kötelező lakásbiztosítás alól.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
2026. augusztus 19., szerda

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt

A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.

Drágulhat a kenyér is a hőhullámok és a háborúk miatt
2026. augusztus 19., szerda

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban

Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Hiába csökkent, továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció EU-ban
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ segít értelmezni és panaszt megfogalmazni

Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.

Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ segít értelmezni és panaszt megfogalmazni
2026. augusztus 18., kedd

Tehetősekre mosolyog rá a nap: lerántották a leplet a Zöld ház akkus utódjáról

Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.

Tehetősekre mosolyog rá a nap: lerántották a leplet a Zöld ház akkus utódjáról
2026. augusztus 18., kedd

Egyelőre stabil az áramellátás, de később megugorhat az energiafogyasztás – figyelmeztet az államtitkár

Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.

Egyelőre stabil az áramellátás, de később megugorhat az energiafogyasztás – figyelmeztet az államtitkár
Hirdetés
Hirdetés