2010. július 01., 10:162010. július 01., 10:16
Mélyebben a zsebükbe kell tehát nyúlniuk a polgároknak, ha bevásárolni indulnak. A kereskedők szerint az 5 százalékos áfaemelés átlagosan 8 százalékos drágulást eredményez, a szakemberek szerint csak a közvetlenül a termelők által piacon kínált élelmiszerek maradnak meg a jelenlegi árszinten. Eközben arra már tegnap fény derült, hogy a cigaretta dobozonként legalább 30 banival drágul, miközben 5 százalékkal emeli szintén mától az üzemanyagok árát az OMV Petrom, valamint a Rompetrol is.
Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy az 5, illetve 9 százalékos áfakulcsot nem módosították. Így a szociálislakás-építések esetében marad az 5 százalék, a gyógyszerek, újságok, folyóiratok esetében pedig a 9 százalékos hozzáadottérték-adó.
Ezzel az áfaemeléssel egyébként Romániában lesz európai szinten az egyik legmagasabb általános forgalmi adó. Jelen pillanatban a legmagasabb, 25 százalékos áfa Magyarországon, Dániában, illetve Svédországban van, máshol pedig minden esetben alacsonyabb, mint a most hatályba lépő romániai 24 százalék. Húsz százalék feletti áfát is csak igen kevés ország alkalmaz: Horvátországban 23, Lengyelországban 22, Portugáliában, illetve Írországban pedig 21 százalékos az áfakulcs.
Szintén az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelettel lépnek mától hatályba a különböző adóemelések. Megadóztatják ezentúl az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány. Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni.
A tervek szerint a kormány tegnapi ülésén tárgyalt ugyanakkor arról a kezdeményezésről, miszerint a bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-áig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kellene fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lenne. Lapzártánkig azonban nem érkezett hír a döntés kapcsán.
További rossz hír a lakosság számára, hogy a lej tegnap immár harmadik napja folytatta zuhanását a fontosabb valutákhoz képest. A Román Nemzeti Bank (BNR) által tegnap kiadott referenciaárfolyamon egy euró 4,3688 lejbe, azaz 1,66 banival többe került, mint az előző napon, miközben 3,5617 lej felelt meg egy dollárnak, ami szintén 0,80 lejes növekedést jelent az előző naphoz képest.
Eközben a jegybank – a várakozásoknak megfelelően – tegnapi ülésén 6,25 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A szakértők azért számítottak a kamat szinten tartására, mert az inflációs nyomás erősödését várják az áfaemeléstől. A központi bank idén eddig négyszer csökkentett kamatot, utoljára május 4-én. Tavaly a bank 225 bázispontú kamatvágást hajtott végre összesen a gazdaság élénkítése céljából.
A lej lejtmenete miatt sürgős jegybanki intervenciót kért már tegnap a Romániai Exportőrök Szövetsége (ANEIR). Mint hangsúlyozták, a gyenge román fizetőeszköz számukra pillanatnyi előnyökkel jár, azonban óriásiak lesznek veszteségeik a lej stabilizálódásakor, ha ekkorák a kilengések. Ugyanakkor üdvözölték, hogy nem nőtt az irányadó kamat, mivel az a stabilitás jele. A kereskedők szintén az árfolyam helyreállását várják, hiszen – mint a nagy üzletláncokat tömörítő AMRC szövetség alelnöke, Delia Nica tegnap elmondta – az áfaemelésnél is nagyobb hatással van a gyenge lej az árak alakulására. Mint részletezte, a beszállítóik 70–80 százaléka importálja termékeit, amelyekért euróban fizetnek, ilyen körülmények között pedig akár naponta is módosítani kellene a boltok árszabásán. Arra a kérdésre, hogy milyen szintű drágulást generál az áfa emelése, Nica egyelőre nem tudott pontos értékkel szolgálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok