
2010. július 01., 10:162010. július 01., 10:16
Mélyebben a zsebükbe kell tehát nyúlniuk a polgároknak, ha bevásárolni indulnak. A kereskedők szerint az 5 százalékos áfaemelés átlagosan 8 százalékos drágulást eredményez, a szakemberek szerint csak a közvetlenül a termelők által piacon kínált élelmiszerek maradnak meg a jelenlegi árszinten. Eközben arra már tegnap fény derült, hogy a cigaretta dobozonként legalább 30 banival drágul, miközben 5 százalékkal emeli szintén mától az üzemanyagok árát az OMV Petrom, valamint a Rompetrol is.
Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy az 5, illetve 9 százalékos áfakulcsot nem módosították. Így a szociálislakás-építések esetében marad az 5 százalék, a gyógyszerek, újságok, folyóiratok esetében pedig a 9 százalékos hozzáadottérték-adó.
Ezzel az áfaemeléssel egyébként Romániában lesz európai szinten az egyik legmagasabb általános forgalmi adó. Jelen pillanatban a legmagasabb, 25 százalékos áfa Magyarországon, Dániában, illetve Svédországban van, máshol pedig minden esetben alacsonyabb, mint a most hatályba lépő romániai 24 százalék. Húsz százalék feletti áfát is csak igen kevés ország alkalmaz: Horvátországban 23, Lengyelországban 22, Portugáliában, illetve Írországban pedig 21 százalékos az áfakulcs.
Szintén az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelettel lépnek mától hatályba a különböző adóemelések. Megadóztatják ezentúl az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány. Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni.
A tervek szerint a kormány tegnapi ülésén tárgyalt ugyanakkor arról a kezdeményezésről, miszerint a bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-áig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kellene fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lenne. Lapzártánkig azonban nem érkezett hír a döntés kapcsán.
További rossz hír a lakosság számára, hogy a lej tegnap immár harmadik napja folytatta zuhanását a fontosabb valutákhoz képest. A Román Nemzeti Bank (BNR) által tegnap kiadott referenciaárfolyamon egy euró 4,3688 lejbe, azaz 1,66 banival többe került, mint az előző napon, miközben 3,5617 lej felelt meg egy dollárnak, ami szintén 0,80 lejes növekedést jelent az előző naphoz képest.
Eközben a jegybank – a várakozásoknak megfelelően – tegnapi ülésén 6,25 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A szakértők azért számítottak a kamat szinten tartására, mert az inflációs nyomás erősödését várják az áfaemeléstől. A központi bank idén eddig négyszer csökkentett kamatot, utoljára május 4-én. Tavaly a bank 225 bázispontú kamatvágást hajtott végre összesen a gazdaság élénkítése céljából.
A lej lejtmenete miatt sürgős jegybanki intervenciót kért már tegnap a Romániai Exportőrök Szövetsége (ANEIR). Mint hangsúlyozták, a gyenge román fizetőeszköz számukra pillanatnyi előnyökkel jár, azonban óriásiak lesznek veszteségeik a lej stabilizálódásakor, ha ekkorák a kilengések. Ugyanakkor üdvözölték, hogy nem nőtt az irányadó kamat, mivel az a stabilitás jele. A kereskedők szintén az árfolyam helyreállását várják, hiszen – mint a nagy üzletláncokat tömörítő AMRC szövetség alelnöke, Delia Nica tegnap elmondta – az áfaemelésnél is nagyobb hatással van a gyenge lej az árak alakulására. Mint részletezte, a beszállítóik 70–80 százaléka importálja termékeit, amelyekért euróban fizetnek, ilyen körülmények között pedig akár naponta is módosítani kellene a boltok árszabásán. Arra a kérdésre, hogy milyen szintű drágulást generál az áfa emelése, Nica egyelőre nem tudott pontos értékkel szolgálni.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.