
Fölöslegesnek és haszontalannak tartják a hazai sofőrök a kötelező gépjármű-biztosítást (RCA), az autótulajdonosok ugyanakkor elégedetlenek amiatt, hogy a biztosítótársaságok évről évre drágítják ezeket a kötvényeket.
2015. június 25., 17:462015. június 25., 17:46
A sofőrök azt is kifogásolják, hogy az úgynevezett bonus-malus rendszer alapján a kockázati tényezők miatt egyeseknek jóval többet kell fizetniük az RCA-ért – derült ki az Exact kutató és tanácsadó cég június elején, 18 és 39 év közötti autótulajdonosok bevonásával készített felméréséből.
Irina Rainer, a cég menedzsere rámutatott: a polgárok úgy tekintenek a kötelező gépjármű-biztosításra, mint „az a papírdarab, ami megóv attól, hogy a rendőr elvegye a forgalmi engedélyt”, illetve „annak az autónak a megjavítását biztosító fecni, amiben kárt tettek”. „Ez nem egy olyan termék, amit a sofőrök saját hasznukra vásárolnak meg, ezért mindenki a legolcsóbb kötvény beszerzésére törekszik” – magyarázta a menedzser.
A felmérés szerint ugyan a gépjármű-tulajdonosok megértik, hogy miért van szükség a kötelező biztosításra, illetve azzal is egyetértenek, hogy évente bizonyos összeget fizessenek a közutak használatáért, de azt már felháborítónak tartják, hogy az RCA egyre drágul, ráadásul gyakori, hogy a 30 év alattiaknak 500 eurót kell fizetniük a biztosítás után.
A megkérdezettek többsége abban is egyetértett, hogy a rendszer egyáltalán nem hatékony, a biztosítók ugyanis „húzzák az időt”, amikor fizetni kell a javítás után. „Úgy tűnik, gyakran előfordul, hogy a biztosító 90 napos vizsgálatot folytat, mielőtt kifizetni a kártérítést” – mutatott rá Irina Rainer.
A szakértő kifejtette: arra a kérdésre, hogy milyen kötelező autóbiztosítási rendszer lenne ideális, a sofőrök többsége úgy vélekedett, hogy az RCA-kötvények alapján a balesetben keletkezett minden kárt meg kellene téríteni, azaz mindegyik érintett gépkocsit meg kellene javíttatni. A menedzser úgy vélte: ha a kötelező biztosítás olyan termékké válna, amely a vásárlónak is kedvez, az autótulajdonosok hajlandóak lennének többet is fizetni érte, ehhez azonban biztosítani kellene a gyors és minőségi kártalanítást.
Eltérően vélekedtek a felmérésben résztvevők a fakultatív jellegű, mindenre kiterjedő CASCO-biztosításról. A férfi megkérdezettek szerint ez a fajta biztosítás is fölösleges, ugyanis ha saját zsebükből javíttatnák meg gépkocsijukat, akkor is kevesebbet fizetnének, mint amennyit évente a CASCO-ra költenek. A férfi autóvezetők abban is egyetértettek, hogy nem éri meg néhány éves jármű esetében fakultatív jellegű kötvényt vásárolni, hiszen „pár év alatt az ember kifizeti a gépkocsi teljes árát”, ehelyett kifizetődőbb, ha néhány évente új autót vásárolunk.
Ezzel szemben a női sofőrök azon az állásponton vannak, hogy bármikor történhet egy baleset, és sokkal jobb, ha a biztosító fizeti a költségeket, minthogy saját maguk teremtsenek elő rövid idő alatt hatalmas pénzösszeget. „A befektetés a biztonság és a takarékosság szempontjából is megéri” – vélekedtek a női megkérdezettek.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!