
Fotó: Mediafax
2009. december 29., 09:102009. december 29., 09:10
Jelentős áremelésekkel köszönt be a 2010-es esztendő: a várakozások szerint az élelmiszerek, a dohány- és alkoholtermékek, az üzemanyag és a szolgáltatások is jelentős mértékben drágulnak majd az új évben.
Az előrejelzések szerint a tejtermékek mintegy 3–8 százalékkal kerülhetnek többe, mint idén. A tejipari vállalkozások szövetsége szerint az áremelés a jövedéki adó, az üzemanyag és az elektromos áram árának növekedése miatt válik szükségessé, az adók kiszámításánál alkalmazott átváltási érték ugyanis 14 százalékkal emelkedett, amire még rátevődik az importalapanyagok árának 20–25 százalékos növekedése is.
Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy az érintett termékek ára hirtelen az égbe szökne: a drágítást fokozatosan, két-három szakaszban vezetik be, a folyamat várhatóan január közepétől márciusig tart.
A szárnyashús ára is jelentős mértékben növekszik majd: a baromfitenyésztők szövetségének bejelentése szerint januártól 20–30 százalékos áremelés várható, így kompenzálják ugyanis az elmaradt állami támogatások hiányát.
Drágábban vásárolhatunk zöldségeket és gyümölcsöket is február közepétől az üzemanyagár-növekedés és a lej értékvesztése miatt. Az ok: e termékek mintegy 70 százaléka importból származik.
E termékek esetében 7–10 százalékos áremelkedés várható, ám az élelmiszer-ipari vállalkozók szövetsége szerint ez még az optimista becslés. Ráadásul az alapanyagok drágulása ugyanilyen mértékű áremelkedést eredményez a belőlük készülő konzervek, befőttek és lekvárok esetében is.
Nem marad szinten a kenyér ára sem: az importgabona drágulása miatt az első negyedévben várhatóan 5–10 százalékkal kell majd többet fizetnünk a sütőipari termékekért.
Az élelmiszerek mellett a káros szenvedélyekre is többet kell majd költenünk a jövedéki adó és az átváltási érték módosulása miatt. Januártól egy doboz cigaretta várhatóan legalább tíz lejbe kerül majd annak nyomán, hogy már 2009-ben is fokozatosan drágultak a dohánytermékek. Az év közepéig drágulnak a szeszes italok is, ezek ára a becslések szerint 4 és 6 százalék közötti értékkel emelkedik a gyengébb, míg 6 és 8 százalék közöttivel a 38 fokot meghaladó tömény italok esetében.
Szintén a jövedéki adó emelkedése miatt várható az üzemanyag árának növekedése is. A várakozások szerint 5–7 százalékos drágulásra számíthatunk, ami literenkénti 4,2 lejes átlagárat eredményez. Az autótulajdonosoknak azonban nem csupán az üzemanyag drágulása miatt fájhat a feje: jelentős mértékben, mintegy 40 százalékkal nő a kötelező gépjármű-felelősség-biztosítás értéke.
A drágulások sora azonban ezzel nem zárul le: az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság közleménye szerint várhatóan az elektromos áramért is többet kell majd fizetnünk, az áram árába ugyanis legalább részben beépítik az infláció nyomán keletkező többletkiadásokat. A közalkalmazottakat ráadásul a bérbefagyasztás is sújtja: csupán a nyereséges állami vállalatok alkalmazottai számíthatnak az infláció mértékével megegyező bérindexálására.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.