
Az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést a biztosítók?
Fotó: Székelyhon
Egy elemzés szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Birtalan József, a pénzügyi felügyelet illetékese azonban úgy látja, Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra.
2022. július 27., 14:122022. július 27., 14:12
2022. július 27., 14:152022. július 27., 14:15
Bevételarányosan túl magasak a biztosítók költségei Romániában: a hazai társaságok fizetnek a legkevesebbet kárrendezésre, ám bevételarányosan a legnagyobbak a költségeik – állapítja meg az Economica.ro elemzése.
Az adatok alapján a gazdasági portál arra a következtetésre jut, hogy nálunk nem elég költséghatékonyak a biztosítók, túl sokat költenek működésre, adókra, illetékekre, fejlesztésekre, és ez pörgeti a kötvények árát – vagyis tulajdonképpen az ügyfelekkel fizettetik meg a túlköltekezést.
Szerinte a biztosítótársaságok bevétele Romániában még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban, így abból nagyobb arányban fordítanak költségekre, amit amúgy is törvény szabályoz. „A számokat különbözőképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb adat, hogy a kötvény árából mennyit fordítanak kárrendezésre” – szögezte le az ASF igazgatótanácsának tagja.
Az Economica.ro elemzése rámutat, hogy „elszálltak” a biztosítási kötvények árai, leginkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) esetében tapasztalható árrobbanás. Miközben a kötelező kötvény átlagára tavaly tavasszal még kevéssel volt több 600 lejnél, idén március végén már meghaladta az ezer lejt.
A gazdasági portál azonban felveti, hogy az adatok szerint európai viszonylatban a romániai biztosítók fizetnek a legkevesebb kártérítést a káresemények után, viszont a bevételeikhez arányítva a legmagasabbak a belső költségeik. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy nem elég költséghatékonyak, vagy tudatos stratégia áll a háttérben.
A portál az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) adataira hivatkozva közölte: 2020 végén a romániai biztosítótársaságok átlagos költsége a bevétel 56 százalékára rúgott, miközben az európai átlag 40 százalék.
Arra is kitérnek, hogy tavaly a kgfb kármegtérítési kombinált mutatója 161 százalékra emelkedett, tehát a biztosítók valamennyi kötvényért befizetett 100 lej után kénytelenek voltak 161 lejt kiadni kárrendezésre, vagyis 61 lejes veszteséget könyvelhettek el e téren. 2022 első negyedévében ezt sikerült visszahozni 106 százalékra.
A portál felveti, hogy a multinacionális cégek határokon átívelő üzleti politikája állhat a háttérben: a cégcsoporton belül fizetnek ki különböző szolgáltatásokat, így ha a romániai leányvállalat veszít is, a cég összességében nyer, és ez a módszer még csak nem is törvényellenes.
Birtalan József szerint Romániában a nyugati országokhoz képest még mindig olcsóbbak a biztosítások, így a társaságok bevétele is alacsonyabb, arányaiban ezért fordítanak többet a kiadásokra. Az ASF igazgatótanácsának tagja a Krónikának kifejtette, a kárrendezés is kevesebbe kerül nálunk, mint a nyugati országokban, hiszen amikor meg kell javítani egy gépkocsit, a németországi szervizben foglalkoztatottak bérét nem lehet összehasonlítani a romániai fizetésekkel.
– húzta alá Birtalan József. A pénzügyi felügyelet illetékese azt tartja helytállónak, hogy a multinacionális cégek cégcsoporton belül rendelnek és fizetnek ki szolgáltatásokat, infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket, mert erre megvannak a modelljeik.
Ugyanakkor sokatmondó adatnak tartja a kármegtérítési kombinált mutatót, ami a kgfb tekintetében jelentett eddig hatalmas problémát, a biztosítótársaságok ezt általában veszteséggel értékesítették, és más portfóliókból – a lakás-, élet-, egészségbiztosítás-kötvények árából – pótolták. Jelenleg ez a mutató átlag 103 százalék, vagyis minden 100 lej bevétel után 103 lej kártérítést fizetnek a biztosítók, de három cég esetében ez most már alacsonyabb 100 százaléknál, tehát ezek minden 100 lej bevételre 99 lejt fizetnek.
Erre szükség volt, mert a veszteség hosszú távon nem volt fenntartható, bizonyíték rá a City Insurence, amely több mint 80 százalékban a kgfb értékesítésre alapozta az üzletét, és bele is bukott. Most már eljutottunk oda, hogy a biztosítótársaságok összköltségei a bevételeikhez képest némileg kiegyensúlyozottabbak, ez így egészséges, nem lehet más portfóliókból fenntartani egy szegmenst, más területről kompenzálni a veszteségeket, minden üzletág el kellene tartsa magát” – összegezte lapunknak Birtalan József.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
szóljon hozzá!