Székelyföld faipari stratégiáját, illetve a szakoktatást fejlesztenék az ágazatban érdekelt felek és a hatóságok, a lehetséges megoldásokról, megvalósítandó projektekről szerdán Tusnádfürdőn tárgyaltak.
2015. február 19., 20:422015. február 19., 20:42
A konferenciát szervező sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter a Hargita és Kovászna megyei vállalkozókat, a közbirtokosságok, szakiskolák, valamint a megyei és városi önkormányzatok képviselőit hívta meg a találkozóra, ahol abban egyeztek meg, hogy nyárig közösen összeállítanak egy listát az igényekről, amit majd a kormány elé terjesztenek.
Kádár Rezső, a Pro Wood menedzsere kifejtette: a következő hónapokban felmérést készítenek a cégek, erdőtulajdonosok és iskolaigazgatók körében, ennek nyomán feltérképezik és összesítik a hiányosságokat, illetve az ágazatban érdekeltek elvárásait.
Bagoly Miklós, a Kovászna megyei ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke rámutatott: a székelyföldi faipar versenyelőnyben volt a nyugati piacon a jó minőségű nyersanyagnak, valamint az olcsó és képzett munkaerőnek köszönhetően, de az elsőbbséget már régen elveszítette a térség, ezért sürgősen korszerűsíteni kell a szakoktatást.
Mind a Hargita, mind a Kovászna megyei iskolaigazgatók ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a fiatalok nem akarnak szakmát tanulni: a szakiskolákba iratkozóknak mindössze 5 százaléka választja tudatosan a mesterséget, a többiek azért kerülnek oda, mert nem jutnak be a gimnáziumba, holott elmondásuk szerint a közepes képességű diákok az elméleti iskolákban csak bukdácsolnak, a szakiskolában pedig jobban odafigyelnének rájuk.
Az igazgatók rámutattak: még a 200 lejes állami ösztöndíj sem vonzó, a szakiskolák diákjainak 30–40 százaléka hiányzás miatt elveszíti a támogatást. A felszólalók úgy vélték: az elmúlt tíz évben fokozatosan romlott a szakoktatás minősége, és egyre több mester vonul nyugdíjba.
A szakemberek ugyanakkor elismerték, hogy a cégeknek is vállalniuk kell a felelősséget a kialakult helyzetért: a gyakorlatozó fiatal sok esetben évekig csak forgácsot seper a műhelyben, nincs sikerélménye, ezért az iskola után nem is akar az ágazatban maradni. Bagoly Miklós kifejtette: a vállalkozók azt tervezik, hogy szülőértekezleteken ismertetik a mesterség előnyeit, főként azokba a falvakba látogatnának el, ahol már működik faipari vállalkozás.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyek megtartása és újak teremtése érdekében minél több fát kell helyben feldolgozni. Hargita megye fejlesztési stratégiájában külön fejezetet szentelnek a faiparnak.
„Közvetve tudjuk támogatni az ágazatot, például a középítkezéseknél előnyben részesítjük azokat a terveket, amelyekben faanyagot is használnak, hiszen miközben importáljuk a téglát, vasat és más építőanyagokat, exportáljuk a fát” – fejtette ki a megyei tanácselnök. Hozzátette: a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetni, példaként a Hargita Megyei Művészeti Népiskolát említette, ahol ácsokat képeznek.
A konferencián kiderült: a Hargita megyei önkormányzat az egész Székelyföldre kiterjedő tanulmányt készít, már össze is gyűjtötték a Kovászna és a Hargita megyei adatokat, a továbbiakban Maros megyében térképezik fel a helyzetet. Az eddigi elemzésből kiderült: Hargita megyében 4168-an dolgoznak a faiparban, Kovászna megyében 4935-en, a bútorgyártó szektor pedig Hargita megyében 2486, Kovászna megyében 545 személyt foglalkoztat.
Borboly hangsúlyozta: ha minden feldolgozatlan faanyagot exportálnának, több ezer munkahely szűnne meg a térségben. Az elemzés szerint a két megyében tevékenykedő faipari vállalkozók 800 ezer köbméter faanyagot igényelnek évente, és több mint tízezer személyt foglalkoztatnak – egy multinacionális cég ugyanennyi fát dolgoz fel mindössze 600 alkalmazottal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!