Székelyföld faipari stratégiáját, illetve a szakoktatást fejlesztenék az ágazatban érdekelt felek és a hatóságok, a lehetséges megoldásokról, megvalósítandó projektekről szerdán Tusnádfürdőn tárgyaltak.
2015. február 19., 20:422015. február 19., 20:42
A konferenciát szervező sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter a Hargita és Kovászna megyei vállalkozókat, a közbirtokosságok, szakiskolák, valamint a megyei és városi önkormányzatok képviselőit hívta meg a találkozóra, ahol abban egyeztek meg, hogy nyárig közösen összeállítanak egy listát az igényekről, amit majd a kormány elé terjesztenek.
Kádár Rezső, a Pro Wood menedzsere kifejtette: a következő hónapokban felmérést készítenek a cégek, erdőtulajdonosok és iskolaigazgatók körében, ennek nyomán feltérképezik és összesítik a hiányosságokat, illetve az ágazatban érdekeltek elvárásait.
Bagoly Miklós, a Kovászna megyei ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke rámutatott: a székelyföldi faipar versenyelőnyben volt a nyugati piacon a jó minőségű nyersanyagnak, valamint az olcsó és képzett munkaerőnek köszönhetően, de az elsőbbséget már régen elveszítette a térség, ezért sürgősen korszerűsíteni kell a szakoktatást.
Mind a Hargita, mind a Kovászna megyei iskolaigazgatók ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a fiatalok nem akarnak szakmát tanulni: a szakiskolákba iratkozóknak mindössze 5 százaléka választja tudatosan a mesterséget, a többiek azért kerülnek oda, mert nem jutnak be a gimnáziumba, holott elmondásuk szerint a közepes képességű diákok az elméleti iskolákban csak bukdácsolnak, a szakiskolában pedig jobban odafigyelnének rájuk.
Az igazgatók rámutattak: még a 200 lejes állami ösztöndíj sem vonzó, a szakiskolák diákjainak 30–40 százaléka hiányzás miatt elveszíti a támogatást. A felszólalók úgy vélték: az elmúlt tíz évben fokozatosan romlott a szakoktatás minősége, és egyre több mester vonul nyugdíjba.
A szakemberek ugyanakkor elismerték, hogy a cégeknek is vállalniuk kell a felelősséget a kialakult helyzetért: a gyakorlatozó fiatal sok esetben évekig csak forgácsot seper a műhelyben, nincs sikerélménye, ezért az iskola után nem is akar az ágazatban maradni. Bagoly Miklós kifejtette: a vállalkozók azt tervezik, hogy szülőértekezleteken ismertetik a mesterség előnyeit, főként azokba a falvakba látogatnának el, ahol már működik faipari vállalkozás.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyek megtartása és újak teremtése érdekében minél több fát kell helyben feldolgozni. Hargita megye fejlesztési stratégiájában külön fejezetet szentelnek a faiparnak.
„Közvetve tudjuk támogatni az ágazatot, például a középítkezéseknél előnyben részesítjük azokat a terveket, amelyekben faanyagot is használnak, hiszen miközben importáljuk a téglát, vasat és más építőanyagokat, exportáljuk a fát” – fejtette ki a megyei tanácselnök. Hozzátette: a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetni, példaként a Hargita Megyei Művészeti Népiskolát említette, ahol ácsokat képeznek.
A konferencián kiderült: a Hargita megyei önkormányzat az egész Székelyföldre kiterjedő tanulmányt készít, már össze is gyűjtötték a Kovászna és a Hargita megyei adatokat, a továbbiakban Maros megyében térképezik fel a helyzetet. Az eddigi elemzésből kiderült: Hargita megyében 4168-an dolgoznak a faiparban, Kovászna megyében 4935-en, a bútorgyártó szektor pedig Hargita megyében 2486, Kovászna megyében 545 személyt foglalkoztat.
Borboly hangsúlyozta: ha minden feldolgozatlan faanyagot exportálnának, több ezer munkahely szűnne meg a térségben. Az elemzés szerint a két megyében tevékenykedő faipari vállalkozók 800 ezer köbméter faanyagot igényelnek évente, és több mint tízezer személyt foglalkoztatnak – egy multinacionális cég ugyanennyi fát dolgoz fel mindössze 600 alkalmazottal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!