Székelyföld faipari stratégiáját, illetve a szakoktatást fejlesztenék az ágazatban érdekelt felek és a hatóságok, a lehetséges megoldásokról, megvalósítandó projektekről szerdán Tusnádfürdőn tárgyaltak.
2015. február 19., 20:422015. február 19., 20:42
A konferenciát szervező sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter a Hargita és Kovászna megyei vállalkozókat, a közbirtokosságok, szakiskolák, valamint a megyei és városi önkormányzatok képviselőit hívta meg a találkozóra, ahol abban egyeztek meg, hogy nyárig közösen összeállítanak egy listát az igényekről, amit majd a kormány elé terjesztenek.
Kádár Rezső, a Pro Wood menedzsere kifejtette: a következő hónapokban felmérést készítenek a cégek, erdőtulajdonosok és iskolaigazgatók körében, ennek nyomán feltérképezik és összesítik a hiányosságokat, illetve az ágazatban érdekeltek elvárásait.
Bagoly Miklós, a Kovászna megyei ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke rámutatott: a székelyföldi faipar versenyelőnyben volt a nyugati piacon a jó minőségű nyersanyagnak, valamint az olcsó és képzett munkaerőnek köszönhetően, de az elsőbbséget már régen elveszítette a térség, ezért sürgősen korszerűsíteni kell a szakoktatást.
Mind a Hargita, mind a Kovászna megyei iskolaigazgatók ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy a fiatalok nem akarnak szakmát tanulni: a szakiskolákba iratkozóknak mindössze 5 százaléka választja tudatosan a mesterséget, a többiek azért kerülnek oda, mert nem jutnak be a gimnáziumba, holott elmondásuk szerint a közepes képességű diákok az elméleti iskolákban csak bukdácsolnak, a szakiskolában pedig jobban odafigyelnének rájuk.
Az igazgatók rámutattak: még a 200 lejes állami ösztöndíj sem vonzó, a szakiskolák diákjainak 30–40 százaléka hiányzás miatt elveszíti a támogatást. A felszólalók úgy vélték: az elmúlt tíz évben fokozatosan romlott a szakoktatás minősége, és egyre több mester vonul nyugdíjba.
A szakemberek ugyanakkor elismerték, hogy a cégeknek is vállalniuk kell a felelősséget a kialakult helyzetért: a gyakorlatozó fiatal sok esetben évekig csak forgácsot seper a műhelyben, nincs sikerélménye, ezért az iskola után nem is akar az ágazatban maradni. Bagoly Miklós kifejtette: a vállalkozók azt tervezik, hogy szülőértekezleteken ismertetik a mesterség előnyeit, főként azokba a falvakba látogatnának el, ahol már működik faipari vállalkozás.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyek megtartása és újak teremtése érdekében minél több fát kell helyben feldolgozni. Hargita megye fejlesztési stratégiájában külön fejezetet szentelnek a faiparnak.
„Közvetve tudjuk támogatni az ágazatot, például a középítkezéseknél előnyben részesítjük azokat a terveket, amelyekben faanyagot is használnak, hiszen miközben importáljuk a téglát, vasat és más építőanyagokat, exportáljuk a fát” – fejtette ki a megyei tanácselnök. Hozzátette: a felnőttképzésre is hangsúlyt kell fektetni, példaként a Hargita Megyei Művészeti Népiskolát említette, ahol ácsokat képeznek.
A konferencián kiderült: a Hargita megyei önkormányzat az egész Székelyföldre kiterjedő tanulmányt készít, már össze is gyűjtötték a Kovászna és a Hargita megyei adatokat, a továbbiakban Maros megyében térképezik fel a helyzetet. Az eddigi elemzésből kiderült: Hargita megyében 4168-an dolgoznak a faiparban, Kovászna megyében 4935-en, a bútorgyártó szektor pedig Hargita megyében 2486, Kovászna megyében 545 személyt foglalkoztat.
Borboly hangsúlyozta: ha minden feldolgozatlan faanyagot exportálnának, több ezer munkahely szűnne meg a térségben. Az elemzés szerint a két megyében tevékenykedő faipari vállalkozók 800 ezer köbméter faanyagot igényelnek évente, és több mint tízezer személyt foglalkoztatnak – egy multinacionális cég ugyanennyi fát dolgoz fel mindössze 600 alkalmazottal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!