2009. október 23., 11:052009. október 23., 11:05
Mint közölte: az uniós „kormány” megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet végeztek, amelynek során a vásárlók EU-szerte egy 100 népszerű termékből álló lista elemeit – köztük fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat – próbálták megvásárolni külföldi szolgáltatóktól.
Összesen több mint 11 ezer próbarendelést adtak le. Ennek alapján megállapították, hogy uniós átlagban a határokon átnyúló tranzakciók 60 százalékát nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot.
A fogyasztók legkevésbé Lettországból, Belgiumból, Romániából és Bulgáriából tudtak külföldön vásárolni, Magyarországon az uniós átlagnak megfelelő mértékben, valamivel 40 százalék fölött volt esély a sikeres vásárlásra. Kuneva úgy vélte, hogy a kutatás eredményei megdöbbentőek, hiszen immár konkrét tények és számok mutatják, hogy a fogyasztók számára mennyire nem működik az európai egységes piac az on-line kiskereskedelem terén.
„A hatalmas európai piacon a fogyasztótól csupán egyetlen egérkattintásnyira kellene lenniük a jobb ajánlatoknak és a nagyobb termékválasztéknak. Ehhez képest a valóságban a vásárlók jórészt még mindig az országhatárok közé vannak szorítva” – tette hozzá a bolgár biztos.
Brüsszel javaslatokat is tett a helyzet javítására.
Ezek közül Kuneva kiemelte az egyszerű, egységes jogrendszer létrehozását az EU fogyasztói számára, az internetes söprögetéseket (sweep), hogy vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, valamint a határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítését.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.