
A Világbankkal közösen új, differenciált bányajáradék-rendszert dolgoz ki a kormány – jelentette be szerdán Victor Ponta miniszterelnök. A rendszer lényege, hogy nem ugyanolyan összegű járadékot kell majd fizetni a szárazföldi és a mélytengeri kitermelés után.
2014. június 04., 19:492014. június 04., 19:49
Az új jogszabályt a jövőben megkötendő koncessziós szerződésekre alkalmazzák majd. „Ez az európai gyakorlat is, nem lehet ugyanakkora bányajáradékot kérni a szárazföldi és a tengeri kitermelés esetén. Az ok egyszerűen az, hogy óriási különbség van a kétféle eljárás beruházási igénye és profitja között” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: a cél az, hogy a tengeri kőolaj-, illetve földgázkitermelés is jövedelmező legyen. Victor Ponta kifejtette: az Exxonnal és a Petrommal folytatott tárgyalások nyomán esély mutatkozik arra, hogy a fekete-tengeri kitermelésre fordított beruházások összege meghaladja az egymilliárd eurót.
„A lényeg az, hogy bármely cég vissza tudja termelni a beruházott összeget, másképp nem fektet be” – jelentette ki a kormányfő. A Petrom kőolajvállalat képviselőinek megjegyzésére, hogy a koncessziós szerződéseket 20–30 évre kötötték meg, Ponta leszögezte: az új bányajáradék-törvény a régi szerződésekre nem lesz érvényes, csak az ezután megkötendő megállapodásokra alkalmazzák majd.
Korábban egy, az energetika témájában megrendezett konferencián Ponta kijelentette: az új törvény célja nem az, hogy az állam sokat vegyen el a kevésből, hanem az, hogy keveset a sokból, vagyis a cél a további beruházások ösztönzése.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!