
Ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) Dan Şova nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter hivatala, mivel eltűnt az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítéséről tíz éve kötött, idén júniusban felbontott szerződés eredeti példánya.
2013. augusztus 22., 08:032013. augusztus 22., 08:03
A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.
Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.
Dan Şova korábban megígérte, hogy feloldják a román állam számára előnytelennek bizonyult szerződés titkosítását, a hivatal honlapján azonban csak a 2006-ban, illetve a 2011-ben újratárgyalt szerződést tették közzé. A szociáldemokrata politikus szerint a 2003-ban kötött eredeti megállapodást nem találják, erről csak másolat került elő.
A nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter szerint nem lehet biztosat állítani arról, melyik tárcavezető látta utoljára az eredeti Bechtel-szerződést, de augusztus 7-én őt is feljelentette Anca Boagiu, a korábbi Boc-kormány közlekedési minisztere. Boagiu szerint Şova tüntette el a szerződést, amelyet 2003-ban állítólag Adrian Năstase akkori szociáldemokrata miniszterelnök is aláírt.
„Nyilvánosan azzal vádolom Dan Şovát, hogy elrejtette az eredeti, Adrian Năstase által 2003-ban aláírt Bechtel-szerződés eredetijét, ami a román kormány által aláírt megállapodások egyik legdrágábbika volt. Şova szándéka nyilvánvaló: meg akarja védeni pártja egykori vezérét. Feltevődik a kérdés: kinek van a Szociáldemokrata Pártban (PSD) félnivalója egy baloldali kormány által aláírt szerződéstől?\" – jelentette ki nemrég Anca Boagiu, aki a minisztériumi emeletet és a szobaszámot is megnevezte, ahol az eredeti szerződésnek a jogszabályok szerint lennie kell.
Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány a továbbiakban magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bírna el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe\" – magyarázta korábban Şova.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!