
Ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) Dan Şova nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter hivatala, mivel eltűnt az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítéséről tíz éve kötött, idén júniusban felbontott szerződés eredeti példánya.
2013. augusztus 22., 08:032013. augusztus 22., 08:03
A versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által is bírált szerződés alapján a 415 kilométeres sztráda megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta az amerikai óriáscég. Költségvetési források híján azonban az építkezés nem haladt, a felhalmozott adósságokért pedig a Bechtel késedelmi kamatot és kártérítést követelt.
Tíz év alatt mindössze 52 kilométernyi szakaszt adtak át a forgalomnak, időközben azonban a román állam 1,4 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.Miközben az eredeti szerződés alapján az amerikai vállalatnak 2,2 milliárd eurórért kellett volna megépítenie a Bors–Brassó-sztrádát, a 2005-ben eszközölt módosítás nyomán az összeg már 10 milliárd euróra ugrott.
Dan Şova korábban megígérte, hogy feloldják a román állam számára előnytelennek bizonyult szerződés titkosítását, a hivatal honlapján azonban csak a 2006-ban, illetve a 2011-ben újratárgyalt szerződést tették közzé. A szociáldemokrata politikus szerint a 2003-ban kötött eredeti megállapodást nem találják, erről csak másolat került elő.
A nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter szerint nem lehet biztosat állítani arról, melyik tárcavezető látta utoljára az eredeti Bechtel-szerződést, de augusztus 7-én őt is feljelentette Anca Boagiu, a korábbi Boc-kormány közlekedési minisztere. Boagiu szerint Şova tüntette el a szerződést, amelyet 2003-ban állítólag Adrian Năstase akkori szociáldemokrata miniszterelnök is aláírt.
„Nyilvánosan azzal vádolom Dan Şovát, hogy elrejtette az eredeti, Adrian Năstase által 2003-ban aláírt Bechtel-szerződés eredetijét, ami a román kormány által aláírt megállapodások egyik legdrágábbika volt. Şova szándéka nyilvánvaló: meg akarja védeni pártja egykori vezérét. Feltevődik a kérdés: kinek van a Szociáldemokrata Pártban (PSD) félnivalója egy baloldali kormány által aláírt szerződéstől?\" – jelentette ki nemrég Anca Boagiu, aki a minisztériumi emeletet és a szobaszámot is megnevezte, ahol az eredeti szerződésnek a jogszabályok szerint lennie kell.
Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány a továbbiakban magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bírna el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe\" – magyarázta korábban Şova.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!