
Fotó: Mediafax
2011. augusztus 17., 08:462011. augusztus 17., 08:46
Szerinte ezért módosítani kellene a szociális felügyelőkre vonatkozó jogszabályokat. „Ha a felügyelő felkeres egy polgármesteri hivatalt, és rendellenességeket tapasztal, nem szabhat ki bírságot. Egyetlen dolog, amit tehet, hogy kérheti a vizsgálat újbóli lebonyolítását, de ha az ugyanazzal az eredménnyel zárul, akkor már nem tehet semmit” – sorolta a gondokat a tárcavezető, aki szerint előfordulhat, hogy egyes esetekben hiba csúszott be, a legtöbbször sikkasztásról van szó. „A garantált minimális jövedelem esetében a leggazdagabb románok 40 százaléka kapja a segélyekre előirányzott összeg 7 százalékát, miközben a leggazdagabb románok 40 százaléka kapja meg a családi pótlékra szánt összegek 5 százalékát. Azt hiszem, él elég szegény az országban ahhoz, hogy ne találjunk ki újakat” – fejtette ki Lăzăroiu.
A munkaügyi miniszter szerint a segélyezési rendszer másik nagy hiányossága az, hogy a segélyekben részesülők függnek ezektől az összegektől. Éppen ezért Lăzăroiu azt tervezi, hogy a jövő évi választásokig rendet rak a rendszerben, hogy elkerülhető legyen a „választási csúszópénzosztás”. A tárcavezető egyúttal felszólította a pártokat – főként azokat, amelyek „a szegények vállán sírnak” – hogy ne sikkasszanak az állami költségvetésből, mivel „eljött az ideje, hogy mindannyian felelősségteljesebbek legyünk”. Példaként a korábbi években felderített csalásokra Lăzăroiu a fűtéspótlékot említette meg. Mint részletezte, a törvény értelmében az önkormányzatnak a beérkezett segélykérelmeknek csupán 3 százalékát kell leellenőriznie, a többi 97 százalék automatikusan bekerül a rendszerbe. Elmondása szerint 2010-ben 80 ezer iratcsomó esetében fedeztek fel rendellenességeket. A tárcavezető által összeállított statisztika szerint ezekből a legtöbb (63 százalék) olyan helységben fordult elő, amelynek élén a Szociálliberális Unió (USL) polgármestere áll – ebből 32 százalék szociáldemokrata, 26 százalék nemzeti liberális, 5 százalék konzervatív párti irányítású. A PDL által vezetett helységek 28 százalékot tesznek ki.
A munkaügyi miniszter nem ismeri a szociális segélyekre vonatkozó törvénykezést – reagált Lăzăroiu bejelentésére Mircea Duşa, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője. A Hargita megyei politikus elmondta, a 416-os törvény módosításai nyomán nem tartozik már a polgármesterek hatáskörébe a szociális segélyek kifizetése, a begyűjtött iratcsomókat ugyanis továbbítaniuk kell a megyei munkaügyi igazgatóságra.
| A 2012-es választások előtt vagy közvetlenül utána felmerülő pénzügyi kisiklások negatívan befolyásolják Románia besorolását – mutat rá a napokban kiadott közleményében a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő. Mint beszámoltunk, ezelőtt egy hónappal emelte a Fitch Románia besorolását a befektetői sávba. Most szakemberei úgy ítélik meg, hogy többletintézkedéseket kell meghozni a költségvetési hiány csökkentésére, hogy ez 2012 végére ne haladja meg a bruttó nemzeti termék (GDP) 3 százalékát. Az elemzők ugyanakkor leszögezik, hogy igen kevés lehetőség van arra, hogy a kormány újabb megszorító intézkedéseket hozzon meg, hiszen jövőre választási év lesz. „Az energiaárak növekedése és a távhőszubvenciók megvonása növelni fogja az energetikai szektor profitját – ez egyébként egyik lényegi pontja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött legújabb készenléti hitelmegállapodásnak is –, azonban ez az infláció erőteljes növekedéséhez fog vezetni, ami pedig éppen a választások előtt csökkentené a kormány népszerűségét” – mutatnak rá a Fitch elemzői. A hitelminősítő szerint a bukaresti kormány nem fog jelentős, populista kiadásokba belemenni a választási hajrában, mivel egy ilyen típusú szavazatvásárlás erodálná politikai hitelességét, azonban mérsékelten populista lépésekre lehet majd számítani. „A gazdasági növekedés konszolidálhatja a kormány népszerűségét, és így a választópolgárok a korábbinál kevésbé lesznek fogékonyak a választási ígéretekre” – összegeznek a Fitch szakértői. |
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.