Csomagolhat a Bechtel: felbontották a sztrádaépítési szerződést

A szerződésbontást Dan Şova jelentette be szerda este egy televíziós műsorban. Az infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter közlése szerint a sztrádaépítésre tíz éve megkötött, 2,2 milliárd eurós szerződés felbontásáról február elején kezdték meg a tárgyalásokat az amerikai vállalattal. Sikerként könyvelte el, hogy egy ilyen nagy jelentőségű szerződés kapcsán alig pár hónap alatt egyezségre jutottak az építővel. Mint mondta, a tárgyalások során április 30-a körvonalazódott a megállapodásra, ez mindössze azért késett, mert a munkatelepeken elhúzódott az átadási-átvételi jegyzőkönyvek lezárása.

A román állam még 37,2 millió eurót kell átutaljon a sztrádaépítőnek. Şova azt állítja, hogy az összeg jelentős része az eddig elvégzett ám még ki nem fizetett munkálatok ellenértékét teszi ki. „Maga a kártérítés alig néhány millió euróra rúg, a többi az elmaradt kifizetéseket jelenti, mint a telephelyek őrzése, a munkálatok konzerválása és hasonlók\" - mondta. Hozzátette: „a Bechtel kezdetben sokkal nagyobb összegre tartott igényt, de miután eléjük tettük, hogy ők mennyivel tartoznak az Országos Autópálya és Országútvállalatnak (CNADNR), máris meg tudtunk állapodni egy sokkal kisebb és számunkra elfogadható összegben.\"

Dan Şova úgy vélte: ezen szerződés alapján az autópálya már biztosan nem épült volna meg. „Ezt bizonyítja az is, hogy 1,4 milliárd euróért tíz év alatt mindössze 52 kilométer tudtak átadni\" - tette hozzá. Tájékoztatása szerint a szükséges formaságok lezárását követően teljes egészében nyilvánosságra hozzák a Năstase-kormány idején megkötött szerződést.

A kártérítés értéke 30 millió euró

A kormánynak általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 30 millió eurós kártérítést kell fizetnie a Bechtelnek, az összeget az államkassza költségvetéséből biztosítják – nyilatkozta csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök. „Nem egymilliárd euróról van szó, ahogyan azt egy volt szállításügyi miniszter előrevetítette, nem is 500 millióról, amitől egy másik volt tárcavezető tartott. Kifizetjük a 30 millió eurót, és megszabadulunk minden kötelezettség alól a vállalattal szemben” – fogalmazott a kormányfő. Mint ismeretes, korábban Alexandru Nazare, az Ungureanu-kormány szállításügyi minisztere beszélt arról, hogy a Bechtel akár 500 millió eurós kártérítést is követelhet, Anca Boagiu, aki a Boc-kormány idején volt tárcavezető pedig úgy vélte, az összeg akár egymilliárd euró is lehet.

Ponta csütörtökön azt is elmondta: reményei szerint a Szászsebes és Aranyosgyéres közötti autópálya-szakasz kivitelezésére még idén kiírják a versenytárgyalást, ezt a részt pedig hozzácsatolják az Arad–Nagyszeben szakaszhoz összekötve így az észak- és dél-erdélyi autópályákat. „A sztrádaépítővel kötött szerződést a 2005-ben kormányon lévők ostobasága miatt kellett felbontani. A Tăriceanu-kormány – Gheorghe Dobre akkori szállításügyi miniszterrel – ugyanis ragaszkodott az alig egy éves megállapodás újratárgyalásához, ami a mostani helyzethez vezetett. Nagyon remélem, hogy valóban ostobaságról van szó, és nem más érdekek állnak a háttérben” – tette hozzá Ponta. Hangsúlyozta: a szerződést már nagyon rég fel lehetett volna bontani, ha hozzáértő szállításügyi miniszterek foglalkoztak volna az üggyel.

Boc: „eredendő bűn” a 2004-es szerződés

Eredendő bűnnek nevezte a 2004-ben kötött szerződést Emil Boc volt miniszterelnök, Kolozsvár jelenlegi polgármestere. Boc úgy nyilatkozott: a szociáldemokrata (PSD) kormányzás ideje alatt kötött megállapodás „Románia történelmének legbotrányosabb és legkárosabb” szerződése. A volt kormányfő szerint az egyik legnagyobb hiba az autópálya kilométerenkénti árának kiszámítási módja volt.

„Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kivitelező kiválasztott öt kilométert a rá bízott 415-ből, és ez alapján döntött a teljes sztráda áráról. Egy másik nagy hiba, hogy az eredeti szerződés semmiféle garanciát nem biztosított az állam számára, mindegyik záradék a Bechtelnek kedvezett. Mintha a szerződést a vállalat állította volna össze, az akkori kormány pedig csak ellátta azt kézjegyével” – magyarázta Boc. Hozzátette: emiatt kellett az elmúlt évek kormányainak több százmillió eurónyi bírságot kifizetniük a kivitelezőnek.

Adrian Năstase volt miniszterelnök ugyanakkor úgy vélte: a sztrádaépítő projektet politikailag szabotálták, Traian Băsescu államelnök és Gheorghe Dobre hibájából ugyanis – az újratárgyalás miatt – 2005-től közel két évig szüneteltek a munkálatok. „Ennek ellenére a kormánynak fizetnie kellett, hiszen a munkagépek már a helyszínen voltak, a két év szünet alatt ráadásul jelentősen drágultak a nyersanyagok is. Băsescunak és az akkori kormánynak nem tetszett a szerződés, főként a sztráda útvonalát kifogásolták, ezért kellett az egészet újratárgyalni” – magyarázta Năstase. A volt kormányfő szerint a 2005-ben elkövetett hibákat később már nem lehetett kijavítani, így a kormány meglehetősen jól járt a mostani 30 millió eurós kártérítéssel.

Vákár: sürgősen meg kell oldani a pénzügyi helyzetet

Az Erdélyt átszelő sztrádát a kormány a továbbiakban magánberuházók segítségével akarja megépíteni, az államkassza ugyanis jelenleg nem bírna el egy ekkora projektet. „Mindegyik szakaszra külön befektetőt kell keresnünk, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egyetlen beruházó építse meg a teljes autópályát. Az is szóba került, hogy a helyi és megyei önkormányzatokat is bevonjuk a projektbe\" – magyarázta nemrég Şova.

A Kolozs megyei önkormányzatban egyelőre nem tárgyaltak arról, hogy miként folytatódjon az észak-erdélyi autópálya építése, a szállításügyi miniszter ugyanis csak néhány napja jelentette be együttműködési szándékát – tudtuk meg Vákár Istvántól, a megyei tanács RMDSZ-es alelnökétől. Az illetékes a Krónikának azt is elmondta: nem világos még, hogy pontosan mit értett az alatt Victor Ponta, hogy az észak- és dél-erdélyi autópályát össze kell kötni a Nagylak–Nagyszeben szakaszon. Vákár rámutatott: a Bihar megyei Berettyószéplaknál jelenleg is zajlanak a munkálatok az autópálya Kolozsvár–Nagyvárad szakaszán, ha azonban a két autópálya összekötése fontosabb a kormánynak, akkor kérdés, hogy le kell-e állni Széplakon a beruházással.

Vákár István szerint ahhoz, hogy az állam egyáltalán megtervezhesse az autópálya folytatását, előbb a jelenleg fennálló pénzügyi helyzetet kell rendezni, hiszen a Bechtel rengeteg pénzzel tartozik a besszállítóknak és az sem világos, hogy pontosan mennyi áfa marad az államnál.

Ötvenkét kilométer a Bechtel „öröksége\"

A Brassó–Segesvár–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó sztráda megépítését 2003-ban bízta rá a kormány a Bechtelre – a munkálatokra előzőleg nem írtak ki versenytárgyalást. Az eredetileg 2,2 milliárd euró értékű megállapodás szerint teljes mértékben az amerikai vállalat építette volna a 415 kilométer hosszúságú észak-erdélyi autópályát.

A kormány számára előnytelen szerződés újratárgyalásának már 2005-ben nekiláttak, ekkor valamivel több mint egy évre leálltak a munkálatok. A sztrádaépítést 2006 nyarán kezdték meg újra, miután az illetékesek aláírták a módosított szerződést, amelyben többek között 2012 decembere helyett 2013 végéig hosszabbították meg az autópálya átadásának határidejét.

Az első 42 kilométeres 2009 végére készült el Torda és Gyalu között, ezt egy évvel később újabb 10 kilométerrel toldották meg, így a sztrádán ma már Aranyosgyéresig lehetett közlekedni. A munkálatok ezt követően ismét leálltak, a kormány ugyanis pénzhiány miatt képtelen volt finanszírozni az építkezést, így inkább más, európai uniós támogatásból megvalósuló infrastrukturális projektekre összpontosította a figyelmét.

A kormány felől érkező kifizetések folyamatos elmaradása miatt a Bechtel is tetemes adósságot halmozott fel alvállalkozói felé, így 2011-ben a szerződés ismételt újratárgyalására volt szükség. A felek új megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Bechtel az eddig megépített, illetve a Bors és Berettyószéplak között készülő szakaszon kívül a sztráda többi részéről lemond. A kormány még csak ezután keres befektetőket erre többi hat szakaszra, ezért az észak-erdélyi autópálya megépítésének határideje egyelőre meghatározhatatlan.