2013. február 21., 12:462013. február 21., 12:46
„A finanszírozási programot folytatni szeretnénk, annak ellenére, hogy több Európai Uniós tagállam már nem biztosít állami támogatást a zöld energiának. A feltételeket azonban mindenképpen újra kell tárgyalni, jelenleg ugyanis az eljárás az energiaár emelkedését eredményezi” – fejtette ki a kormányfő egy televíziós beszélgetés alatt.
A támogatási rendszer alapján a megújuló energiát termelő vállalatok a megtermelt megawatt után, illetve a felhasznált energiaforrástól függően meghatározott számú, úgynevezett zöld bizonylatot kapnak az államtól. A törvény szerint a szállítóknak meg kell vásárolniuk a termelőktől ezeket a zöld bizonylatokat, a költségeket azonban a végső fogyasztók számlájára teszik rá, így tulajdonképpen folyamatosan drágul az újrahasznosítható energia. A hatóságok szabályozása szerint egy bizonylat minimális értéke 27 euró, maximális értéke pedig 55 euró. Ehhez képest a zöld energia előállításához szükséges technológia egyre olcsóbb. Az elmúlt időszakban több ipari fogyasztó is felszólalt a gyors ütemű drágulások ellen.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) már tavaly felszólította a kormányt, hogy csökkentse a vízerőműveknek és a napelem-parkoknak adott támogatás mértékét.
Nagy-Bege Zoltán, az ANRE vezetőtanácsának tagja nemrég egy konferencián rámutatott: a vízből és napsugárzásból nyert zöld energiákat a kormány túlzott mértékben finanszírozza. „A kabinet már ez évtől mérsékelhette volna a támogatás mértékét, ha akarta volna. Ehelyett a finanszírozás csökkentését megpróbálták egy törvénnyel 2015-re kitolni” – magyarázta az illetékes. Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor szerdán úgy nyilatkozott: 2014-től már biztosan kevesebb zöld bizonylatot kapnak a napenergia-termelők az államtól.
Silvia Vlăsceanu, az energiatermelők országos egyesületének (ACUE) elnöke hozzátette: jövőtől az állam nem támogatja a törvény által meghatározott célmennyiségen felül termelt megújuló energiát. Az EU-n belül egyébként Románia az egyik leginkább „nagylelkű” a zöld termelőkkel szemben. Németországban vagy Bulgáriában például már elkezdte a zöld termelőknek adott finanszírozás fokozatos csökkentését.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.