
Még mindig túl magasak a különböző pénzügyi tranzakciók során a kereskedelmi bankok által felszámolt kezelési költségek, illetékek, valamint kamatok – hívta fel a figyelmet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója egy keddi szakmai konferencián.
2015. május 26., 19:392015. május 26., 19:39
A jegybank vezetője (képünkön) úgy vélte: a pénzintézeteknek nem lenne szabad engedniük, hogy az ügyfelekben felmerüljön az a kérdés: tulajdonképpen megéri-e letétbe helyezni a pénzüket?
„Nem azt javaslom a kereskedelmi bankoknak, hogy csökkentsék a kezelési költségeket, hanem arra szólítom fel őket, hogy legyenek realisták, alaposan elemezzék a konkrét számadatokat, és rá fognak jönni, hogy nem indokolt a mostani magas szinten tartani az illetékeket. Egyszerűen alkalmazkodni kell a valós helyzethez\" – magyarázta Isărescu.
A BNR kormányzója szerint a kereskedelmi pénzintézeteknek egyre nagyobb mértékben belső forrásokból kellene hitelezniük, ezért épphogy a megtakarítást kellene ösztönözniük. „Nem hiszem, hogy bármelyik bank szembesülni akar azzal a problémával, hogy az ügyfelek inkább otthon tartják a pénzüket, mert így nem kell tetemes költségekkel számolniuk minden egyes tranzakciónál\" – hívta fel a figyelmet a BNR vezetője.
Isărescu kifejtette: a nemzeti bankot már egy ideje foglalkoztatja az illetékek csökkentésének kérdése, ennek érdekében már lépéseket is tettek. Meglátása szerint a kamatok értéke már nagyjából elérte az európai uniós szintet, a továbbiakban pedig a kezelési költségeket is ehhez kell igazítani, hiszen elfogadhatatlan, hogy „Romániában többet fizetünk a tranzakciók után, mint Európában\".
A központi jegybank elnöke arra is felhívta a kereskedelmi bankok figyelmét, hogy a múltban elkövetett hibák nyomán keletkező károkat ne azokkal akarják megfizettetni, akik pontosan, tisztességesen fizetik a törlesztőrészleteket. Rámutatott: a pénzintézetek szakértőinek részletesen és érthetően kell elmagyarázniuk a klienseknek, hogy „mi történik a hitelekkel és a kamatokkal\", hogy ne szítsák tovább az emberek bankok elleni felháborodását, amely az elmúlt időszakban komoly méretet öltött. „A bankrendszer hibákat követett el a múltban a kockázatfelmérés terén, de vigyázni kell arra, hogy a veszteségeket hogyan osztják el\" – fogalmazott Mugur Isărescu.
Szakemberek eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy ebben az évben rekordszámú pert indítottak bankok ellen: összesen tizenkét kollektív eljárás zajlik, amelyekben több mint 10 ezer ügyfél érintett, ehhez pedig hozzáadódnak az egyéni perek is.
Steven van Groningen, az országos banki munkáltatói szövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint miközben sokan valós információk hiányában akarják megmondani, hogy a pénzintézeteknek hogyan kellene eljárniuk, nincs valódi, építő jellegű párbeszéd a felek között, holott erre lenne most a legnagyobb szükség szerinte. A szakértő arra is rámutatott: Romániában már egyfajta „betegségnek\" számít, hogy gyorsan hoznak meg törvényeket, amikről utólag kiderül, hogy nem hozza meg a várt eredményt. n Kőrössy Andrea
Isărescu: a bankok nem jótékonykodó szervezetek
Kifogásolja Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója azokat a törvénytervezeteket, melyek szerint a bajba jutott adósok a jelzálogként megjelölt ingatlannal válthatják ki a kölcsönt, azaz a lakás átíratása után nem kell több törlesztőrészletet fizetniük. A központi jegybank vezetője úgy véli: az eljárás „megölné\" a hitelezést, hiszen ilyen körülmények között egyetlen bank sem akar majd ingatlankölcsönt adni.
„Az »igények szerinti hitel és lehetőségek szerinti visszafizetés« elve ráadásul egyenlőtlenséget teremt azok között, akik már törlesztették a kölcsönt, illetve akik ezután fognak hitelt felvenni. Semmi értelme a jövő adósait terhelni a múltban és a jelenben elkövetett hibákért\" – fogalmazott Isărescu a BNR megalapításának 135 éves évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián.
A jegybank vezetője hangsúlyozta: a kereskedelmi pénzintézetek „nem ingatlanfejlesztők vagy ingatlanügynökök, és nem is jótékonykodó szervezetek\". Isărescu szerint ugyanakkor a közeljövőben enyhén növekedni fog a hitelezés mértéke, de a 2006–2009 közötti szintet nem fogja elérni. Hozzátette: a továbbiakban minden bizonnyal a helyi jellegű finanszírozások fognak teret hódítani.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!