
A legfrissebb hivatalos statisztikák szerint ugyan Románia gazdasága a második negyedévben 3,7 százalékkal bővült 2014 azonos időszakához képest, a nettó átlagbér pedig 8 százalékkal emelkedett, munkaerőpiaci szakértők szerint azonban a valóság nem ezt mutatja, a gyakorlatban közel sem ennyire előnyös a helyzet.
2015. szeptember 08., 15:082015. szeptember 08., 15:08
A Capital.ro gazdasági portál összeállítása szerint a hazai cégvezetők többsége nemhogy kerüli a béremelést, de továbbra is a válság után alkalmazott óvintézkedéseket vezet be, például csökkenti a személyzeti költségeket.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint az első negyedévben öt területen csökkentek a bérek: e tekintetben elsősorban a kitermelői és a dohánygyártó ágazatban dolgozók érintettek, akiknek fizetése 0,02–4,6 százalékkal esett vissza 2014-hez képest. Egy bányász tavaly nyáron havi nettó 2704 lejt keresett, mostanra pedig juttatása 123 lejjel csökkent.
Cristian Pârvan, a magánszolgáltatásokat nyújtó munkáltatókat tömörítő egyesület elnöke rámutatott: az ágazatban az elmúlt évben a termelés (5,9 százalék) és az üzleti forgalom (8,3 százalék) is visszaesett, ez pedig a bérekre is kihatott. Elmondása szerint ugyanakkor a mostani statisztika nem a tulajdonképpeni fizetések csökkentését, hanem bizonyos pluszjuttatások kiesését tartalmazza.
Pârvan rámutatott: hasonló a helyzet az energiaiparban is, a villamosenergia-fogyasztás például 4,9 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, az érintett vállalatok üzleti forgalma pedig 15,4 százalékkal csökkent, ez ugyancsak hatással volt az alkalmazottak bérére. A munkáltatói szövetség elnöke rámutatott: a tendencia minden bizonnyal folytatódni fog, hiszen „az energetikai és kitermelői szektorban átalakulóban van a gazdasági struktúra, amelynek nyomán egyre kevesebb áramot, gázt és kőolajt használunk”.
A dohánygyártóiparra vonatkozó statisztikai adatok ezzel szemben nem egyeznek a valósággal – véli Gilda Lazăr, a dohánytermékeket előállító JTI Románia igazgatója. „Óvatosan kell kezelni az INS által közölt adatokat, azok ugyanis nem állják meg a helyüket a gyakorlatban” – fogalmazott a Capital.ro-nak, az ügyet azonban nem részletezte.
Több humánerőforrás szakember szerint ugyanakkor a statisztikai hivatal adatai tágabb érelemben sem felelnek meg a valóságnak, az elmúlt évben ugyanis a bérek nemcsak a felsorolt öt szektorban csökkentek, hanem a legtöbb gazdasági ágazatban visszaestek.
Daniela Necefor, a Total Business Solution tanácsadó cég menedzsere rámutatott: a 2014-ben jegyzett adatokhoz képest jelentős visszaesést tapasztaltak, például elterjedté vált a cégeknél, hogy egy havi 4000 lejt kereső alkalmazott távozása esetén a helyette alkalmazott személynek már csak 2000 lejes fizetést biztosítanak.
Szerinte a statisztika azért nem tartalmaz visszaesést, mert ezek a vállalkozások számos munkahelyet megszüntettek, így átlagban a bérek nem csökkentek. „A cégeket rendkívül aggasztja, hogy a közeljövőben mi fog történni országos és nemzetközi viszonylatban adó- és pénzügyek terén. A piacról a legfontosabb összetevő, a stabilitás hiányzik” – magyarázta Daniela Necefor. Mint hangsúlyozta: a mostani gazdasági növekedés nyomán a vállalkozások nem sietnek fizetéseket emelni, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a bővülés stabil lesz. „Csak másfél, két év után lehet biztosat mondani” – tette hozzá.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!