Képünk iillusztráció
Fotó: 123RF
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2024. március 27., 15:552024. március 27., 15:55
2024. március 28., 07:252024. március 28., 07:25
Az Agerpres által szemlézett adatsorok szerint az óránkénti munkaerőköltség terén nagy volt 2023-ban a szórás az uniós tagállamok között:
Tavaly az átlagos összeg az iparban 32,2 euró volt az EU-ban és 38 euró az euróövezetben. Ágazatonként: az építőiparban 28,5 euró volt az EU-ban és 31,9 euró az euróövezetben, a szolgáltatásokban pedig 31,8 euró az EU-ban és 34,8 euró az euróövezetben.
Az óránkénti munkaerőköltségek magukban foglalják a bérköltségeket és a béren kívüli költségeket, például a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékokat is. A nem bérjellegű munkaerőköltségek aránya a gazdaság egészében a teljes munkaerőköltségen belül tavaly 24,7 százalék volt az EU-ban és 25,5 százalék az euróövezetben.
Tavaly a gazdaság egészére vetített, euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltség 2023-ban az EU-ban 5,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,8 százalékkal nőtt 2022-hez képest.
Hiába van meg végre a pénz és az akarat is az autópálya-építésre Romániában több évtizeddel a rendszerváltás után, ha manapság lassan már nincs ki megfogja a lapát nyelét.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!