Fotó: Veres Nándor
Az előzetes becsléseknek megfelelően 3,5 százalékkal bővült tavaly a bruttó hazai termék (GDP) Romániában 2012-höz képest: a gazdasági növekedéshez főként az ipari és a mezőgazdasági termelés emelkedése járult hozzá, az országban eszközölt nettó beruházások aránya ugyanakkor jelentősen visszaesett.
2014. március 05., 15:482014. március 05., 15:48
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán közölt részletes beszámoló szerint 2013-ban az ipari termelés 8,1, míg a mezőgazdasági 23,4 százalékkal növekedett a megelőző évhez képest. A GDP jelentős mértékű bővüléséhez emellett hozzájárult az IT-, az ingatlan- és a szolgáltatói szektor is.
A szakértők ezzel szemben visszaesést jegyeztek az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátói ágazatban, a pénzügyi közvetítői, illetve biztosítási piacon, valamint a gépkocsijavító ágazatban. A statisztikai intézet arról is beszámolt, hogy 2013 utolsó negyedévében a GDP 5,2 százalékkal bővült 2012 azonos időszakához képest.
A nettó beruházások aránya ehhez képest országos szinten 9,3 százalékkal – 67,8 milliárd lejre – csökkent a 2012-es adatokat figyelembe véve, az utolsó negyedévben azonban a visszaesés ennél is nagyobb, 15,4 százalékos volt 2012 azonos időszakához képest.
Az INS a legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést a munkagépek és közszállítási eszközök gyártása terén jegyezte, az építőiparban pedig a visszaesés 7,5 százalékos volt. Az összesítés szerint az építőipari beruházások értéke az elmúlt évben közel 32 milliárd lej volt, ez az összes beruházás 47,1 százaléka.
A statisztikai intézet még február közepén közölt előzetes adatokat a GDP 2013-as alakulásáról: a beszámoló alapján a román gazdaság minden várakozást meghaladó mértékben nőtt, a kormány ugyanis eredetileg 1,6 százalékos tavalyi gazdasági növekedéssel számolt, később 2,2 százalékra növelte a várakozást, január végén pedig már 2,8 százalékra módosította.
2012-ben a román gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal javult, 2011-ben pedig 2,2 százalékos növekedést regisztráltak. A mostani növekedés a legnagyobb a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság kirobbanása óta, amely keményen sújtotta a román gazdaságot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!