2010. szeptember 06., 12:482010. szeptember 06., 12:48
Az intézet tájékoztatása szerint 2010 júliusában a bruttó átlagbér 1 868 lej volt, ez 4,3 százalékkal alacsonyabb, mint az előző hónapban. A legtöbb ágazatban csökkent a nettó átlagfizetés a közalkalmazottak bércsökkentése, az alacsonyabb bevételek, a termelés visszaesése, a kényszerszabadságok és a pénzügyi nehézségek miatt.
Bizonyos ágazatokban a júliusi nettó átlagbér csökkenésének oka az előző hónapban adott alkalmi prémiumok, szabadságpénzek kifizetése.
A legjelentősebb, 6 és 8 százalék közötti nettó átlagbér-csökkenést a gyógyszeripari termékek gyártásában, a kőolaj-és földgázkitermelésben, a kokszgyártásban, a kőolaj feldolgozásában jegyezték.
11,4 százalékkal nőtt a nettó átlagbér a fémiparban, 6 és 8 százalék közötti aránnyal a szénbányászatban, a villanyáramot és hőenergiát termelők és szolgáltatók körében. 4 és 6 százalék közötti béremelést jegyeztek többek között a dohánytermékek előállításával foglalkozó vállalatoknál, az információ-technológia ágazatában, a pénzügyi szolgáltatások (biztosítások, nyugdíja-alapok) területén, a mozi-, videó- és televíziós műsorok gyártásában.
Az érvényben levő jogszabályok alkalmazása, az élelmiszer-jegyek megadózása miatt bizonyos ágazatokban a nettó kereset kisebb arányban növekedett, mint a bruttó bér.
Az állami ágazatban a 25 százalékos bércsökkentés miatt csökkent a nettó átlagfizetés.
Az oktatásban 22,6 százalékkal, az egészségügyben és a szociális gondozásban 19,8 százalékkal, a közigazgatásban 14,4 százalékkal estek vissza a keresetek.
A nettó átlagkereset 25 százaléknál kisebb arányban csökkent a minimálbérek vagy az ehhez közeli fizetések esetében. Ez esetekben ugyanis a fizetés 25 százalékos csökkentése a bruttó minimálbérnél alacsonyabb összeget eredményezett volna.
Bizonyos esetekben, különösen a közigazgatásban és a szociális gondozásban azért kisebb arányú a csökkenés, mert júliusban adtak ki bizonyos, a korábbi hónapokra járó juttatásokat.
A júniusi szinthez képest júliusban a reálbér aránya – a nettó nominálbér és az árszínvonal hányadosa – 92,9 százalékos volt.
1990 októberéhez képest a 2010 júniusi reálbér aránya 114,9 százalékos volt, ez 8,8 százalékponttal alacsonyabb a 2010 júniusi szinthez viszonyítva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Látogatottsági adatok