
2010. szeptember 23., 09:162010. szeptember 23., 09:16
„A szociális ellátás reformját folytatni kell, s újra kell értelmezni a szociális programokat. Újra kell gondolni a gyermeknevelési támogatást, s csökkenteni kell egyes támogatások nagylelkűségét, felzárkóztatva az összegeket a nemzetközi sztenderdekhez. Romániának tehát annyit kell fizetnie, amenynyit Európa is megengedhet magának” – szögezte le Emil Boc. Erre reagálva fakadt ki a nőket érintő ügyekben amúgy is gyakorta szót emelő Lavinia Şandru.
„Ahhoz, hogy betartsa a sztenderdeket, Emil Boc a gyerekvállalásról való lemondásra vagy az elvándorlásra akarja kényszeríteni azokat a nőket, akik merészelnek az országos minimálbérnél többet keresni. Ha nem szülnek gyereket, a probléma magától megoldódik, ha pedig elhagyják az országot, akkor ugyebár egyből, Boc beavatkozása nélkül, megfelelnek az európai normáknak” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: mindezt a miniszterelnök csak az ő holttestén keresztül fogja véghezvinni.
„Románia államelnöke néhány nappal korábban úgy fogalmazott, hogy a válságos időket csak bátor emberekkel lehet átvészelni. Következésképp, kedves miniszterelnök úr, azt mondom, bátor ember vagyok. Nem engedem meg Önnek, hogy csúfot űzzön az ország meg nem született gyermekeiből, akik a mi jövőnket jelentik” – szögezte le Lavinia Şandru.
Egyébként éppen az ő kezdeményezésére fogadta el a parlament 2008-ban, hogy a gyermeknevelési támogatás ne legyen egységes valamennyi kismama számára, hanem a nők választhassanak, hogy két éven keresztül – fogyatékos gyermek esetében három éven át – az utolsó 12 ledolgozott hónap átlagbérének 85 százalékában részesüljenek, vagy 600 lejes általános összegben. A kormány már ebből is jócskán lefaragott idén július elsejétől, a megszorító csomag egyik eleme ugyanis az volt, hogy 15 százalékkal csökkentette a gyermeknevelési támogatást, s azt is megszabta, hogy bármennyit is kereshetett korábban a kismama, 4 ezer lejnél többet semmi szín alatt nem kaphat.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.