2010. szeptember 23., 09:162010. szeptember 23., 09:16
„A szociális ellátás reformját folytatni kell, s újra kell értelmezni a szociális programokat. Újra kell gondolni a gyermeknevelési támogatást, s csökkenteni kell egyes támogatások nagylelkűségét, felzárkóztatva az összegeket a nemzetközi sztenderdekhez. Romániának tehát annyit kell fizetnie, amenynyit Európa is megengedhet magának” – szögezte le Emil Boc. Erre reagálva fakadt ki a nőket érintő ügyekben amúgy is gyakorta szót emelő Lavinia Şandru.
„Ahhoz, hogy betartsa a sztenderdeket, Emil Boc a gyerekvállalásról való lemondásra vagy az elvándorlásra akarja kényszeríteni azokat a nőket, akik merészelnek az országos minimálbérnél többet keresni. Ha nem szülnek gyereket, a probléma magától megoldódik, ha pedig elhagyják az országot, akkor ugyebár egyből, Boc beavatkozása nélkül, megfelelnek az európai normáknak” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: mindezt a miniszterelnök csak az ő holttestén keresztül fogja véghezvinni.
„Románia államelnöke néhány nappal korábban úgy fogalmazott, hogy a válságos időket csak bátor emberekkel lehet átvészelni. Következésképp, kedves miniszterelnök úr, azt mondom, bátor ember vagyok. Nem engedem meg Önnek, hogy csúfot űzzön az ország meg nem született gyermekeiből, akik a mi jövőnket jelentik” – szögezte le Lavinia Şandru.
Egyébként éppen az ő kezdeményezésére fogadta el a parlament 2008-ban, hogy a gyermeknevelési támogatás ne legyen egységes valamennyi kismama számára, hanem a nők választhassanak, hogy két éven keresztül – fogyatékos gyermek esetében három éven át – az utolsó 12 ledolgozott hónap átlagbérének 85 százalékában részesüljenek, vagy 600 lejes általános összegben. A kormány már ebből is jócskán lefaragott idén július elsejétől, a megszorító csomag egyik eleme ugyanis az volt, hogy 15 százalékkal csökkentette a gyermeknevelési támogatást, s azt is megszabta, hogy bármennyit is kereshetett korábban a kismama, 4 ezer lejnél többet semmi szín alatt nem kaphat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok