2010. július 29., 09:502010. július 29., 09:50
A legnagyobb összegű, 144 millió eurós veszteséget az Országos Szén Társaság (CNH) könyvelte el, megelőzve az Országos Autópálya és Műút Társaságot, valamint a Termoelectricát, melyek vesztesége 128 millió, illetve 87 millió euró volt. A legveszteségesebb állami vállalatok között találjuk még az állami vasúttársaság teherszállításra szakosodott részlegét (81 millió euró), az állami légitársaságot (55 millió euró), az állami vasúttársaság szemályszállítási részlegét (50 millió euró), az Oltchim vegyipari kombinátot (49 millió euró), a postát (43 millió euró) és a fővárosi metrót üzemeltető vállalatot (28 millió euró).
Egyesek, mint a Termoelectrica vagy a CFR Călători már hosszú évek óta veszteségesek, mások, mint a Tarom és a CFR Marfă 2008-ban, a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomcsökkenés miatt lettek azok. A Tarom vesztesége 2008-ban még csak 1,7 millió euró volt, ám tavaly a többszörösére nőtt. Azontúl, hogy veszteségesek, ezen állami nagyvállalatok hatalmas összegű, mintegy 16 milliárd eurónyi adósságállományt halmoztak fel az évek során. A 45-ös listán természetesen vannak nyereséges cégek is. Ezek közé tartozik a Romgaz, melynek tavalyi profitja 197,8 millió euró volt, az állami szerencsejáték-vállalat (53,3 millió euró), a Romsilva (5,7 millió euró) és a Transgaz (86 millió euró).
A hazai cégek átlagos éves profitja a forgalom körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ha az állami vállalatok is elérnék ezen mutatót, akkor tavaly 1 milliárd euró nyereséget termeltek volna, ami hozzávetőleg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Ilyen nagyságrendű pluszbevételt remél a kormány az áfaemeléstől.
„A vezető személye a döntő. Jelenleg ezek a cégek politikai vezetés alatt állnak. Az ügyvezetés tragikus, katasztrofális. A jelenlegi helyzetnek csak magánosítással vagy felszámolással lehetne véget vetni” – nyilatkozta Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési iroda tulajdonosa.
„A megoldás a magánszférából érkező menedzsment volna, mivel így teljesítmény alapúvá lehetne tenni a vezetést. Azonban van egy kis gond. Mindaddig, amíg a fizetések felső határa 4800 lej, nem lesz lehetőség ezen kompetens vezetők megszerzésére” – nyilatkozta Adrian Băicuşi, a Transelectrica vezérigazgatója. Mielőtt elfoglalta volna a Transelectrica vezérigazgatói székét, Băicuşi a Siemens romániai igazgatója volt, havi 20 ezer eurós fizetéssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok