
2010. július 29., 09:502010. július 29., 09:50
A legnagyobb összegű, 144 millió eurós veszteséget az Országos Szén Társaság (CNH) könyvelte el, megelőzve az Országos Autópálya és Műút Társaságot, valamint a Termoelectricát, melyek vesztesége 128 millió, illetve 87 millió euró volt. A legveszteségesebb állami vállalatok között találjuk még az állami vasúttársaság teherszállításra szakosodott részlegét (81 millió euró), az állami légitársaságot (55 millió euró), az állami vasúttársaság szemályszállítási részlegét (50 millió euró), az Oltchim vegyipari kombinátot (49 millió euró), a postát (43 millió euró) és a fővárosi metrót üzemeltető vállalatot (28 millió euró).
Egyesek, mint a Termoelectrica vagy a CFR Călători már hosszú évek óta veszteségesek, mások, mint a Tarom és a CFR Marfă 2008-ban, a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomcsökkenés miatt lettek azok. A Tarom vesztesége 2008-ban még csak 1,7 millió euró volt, ám tavaly a többszörösére nőtt. Azontúl, hogy veszteségesek, ezen állami nagyvállalatok hatalmas összegű, mintegy 16 milliárd eurónyi adósságállományt halmoztak fel az évek során. A 45-ös listán természetesen vannak nyereséges cégek is. Ezek közé tartozik a Romgaz, melynek tavalyi profitja 197,8 millió euró volt, az állami szerencsejáték-vállalat (53,3 millió euró), a Romsilva (5,7 millió euró) és a Transgaz (86 millió euró).
A hazai cégek átlagos éves profitja a forgalom körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ha az állami vállalatok is elérnék ezen mutatót, akkor tavaly 1 milliárd euró nyereséget termeltek volna, ami hozzávetőleg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Ilyen nagyságrendű pluszbevételt remél a kormány az áfaemeléstől.
„A vezető személye a döntő. Jelenleg ezek a cégek politikai vezetés alatt állnak. Az ügyvezetés tragikus, katasztrofális. A jelenlegi helyzetnek csak magánosítással vagy felszámolással lehetne véget vetni” – nyilatkozta Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési iroda tulajdonosa.
„A megoldás a magánszférából érkező menedzsment volna, mivel így teljesítmény alapúvá lehetne tenni a vezetést. Azonban van egy kis gond. Mindaddig, amíg a fizetések felső határa 4800 lej, nem lesz lehetőség ezen kompetens vezetők megszerzésére” – nyilatkozta Adrian Băicuşi, a Transelectrica vezérigazgatója. Mielőtt elfoglalta volna a Transelectrica vezérigazgatói székét, Băicuşi a Siemens romániai igazgatója volt, havi 20 ezer eurós fizetéssel.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.