2010. július 29., 09:502010. július 29., 09:50
A legnagyobb összegű, 144 millió eurós veszteséget az Országos Szén Társaság (CNH) könyvelte el, megelőzve az Országos Autópálya és Műút Társaságot, valamint a Termoelectricát, melyek vesztesége 128 millió, illetve 87 millió euró volt. A legveszteségesebb állami vállalatok között találjuk még az állami vasúttársaság teherszállításra szakosodott részlegét (81 millió euró), az állami légitársaságot (55 millió euró), az állami vasúttársaság szemályszállítási részlegét (50 millió euró), az Oltchim vegyipari kombinátot (49 millió euró), a postát (43 millió euró) és a fővárosi metrót üzemeltető vállalatot (28 millió euró).
Egyesek, mint a Termoelectrica vagy a CFR Călători már hosszú évek óta veszteségesek, mások, mint a Tarom és a CFR Marfă 2008-ban, a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomcsökkenés miatt lettek azok. A Tarom vesztesége 2008-ban még csak 1,7 millió euró volt, ám tavaly a többszörösére nőtt. Azontúl, hogy veszteségesek, ezen állami nagyvállalatok hatalmas összegű, mintegy 16 milliárd eurónyi adósságállományt halmoztak fel az évek során. A 45-ös listán természetesen vannak nyereséges cégek is. Ezek közé tartozik a Romgaz, melynek tavalyi profitja 197,8 millió euró volt, az állami szerencsejáték-vállalat (53,3 millió euró), a Romsilva (5,7 millió euró) és a Transgaz (86 millió euró).
A hazai cégek átlagos éves profitja a forgalom körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ha az állami vállalatok is elérnék ezen mutatót, akkor tavaly 1 milliárd euró nyereséget termeltek volna, ami hozzávetőleg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Ilyen nagyságrendű pluszbevételt remél a kormány az áfaemeléstől.
„A vezető személye a döntő. Jelenleg ezek a cégek politikai vezetés alatt állnak. Az ügyvezetés tragikus, katasztrofális. A jelenlegi helyzetnek csak magánosítással vagy felszámolással lehetne véget vetni” – nyilatkozta Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési iroda tulajdonosa.
„A megoldás a magánszférából érkező menedzsment volna, mivel így teljesítmény alapúvá lehetne tenni a vezetést. Azonban van egy kis gond. Mindaddig, amíg a fizetések felső határa 4800 lej, nem lesz lehetőség ezen kompetens vezetők megszerzésére” – nyilatkozta Adrian Băicuşi, a Transelectrica vezérigazgatója. Mielőtt elfoglalta volna a Transelectrica vezérigazgatói székét, Băicuşi a Siemens romániai igazgatója volt, havi 20 ezer eurós fizetéssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Látogatottsági adatok