2010. július 29., 09:502010. július 29., 09:50
A legnagyobb összegű, 144 millió eurós veszteséget az Országos Szén Társaság (CNH) könyvelte el, megelőzve az Országos Autópálya és Műút Társaságot, valamint a Termoelectricát, melyek vesztesége 128 millió, illetve 87 millió euró volt. A legveszteségesebb állami vállalatok között találjuk még az állami vasúttársaság teherszállításra szakosodott részlegét (81 millió euró), az állami légitársaságot (55 millió euró), az állami vasúttársaság szemályszállítási részlegét (50 millió euró), az Oltchim vegyipari kombinátot (49 millió euró), a postát (43 millió euró) és a fővárosi metrót üzemeltető vállalatot (28 millió euró).
Egyesek, mint a Termoelectrica vagy a CFR Călători már hosszú évek óta veszteségesek, mások, mint a Tarom és a CFR Marfă 2008-ban, a gazdasági válság miatt bekövetkező forgalomcsökkenés miatt lettek azok. A Tarom vesztesége 2008-ban még csak 1,7 millió euró volt, ám tavaly a többszörösére nőtt. Azontúl, hogy veszteségesek, ezen állami nagyvállalatok hatalmas összegű, mintegy 16 milliárd eurónyi adósságállományt halmoztak fel az évek során. A 45-ös listán természetesen vannak nyereséges cégek is. Ezek közé tartozik a Romgaz, melynek tavalyi profitja 197,8 millió euró volt, az állami szerencsejáték-vállalat (53,3 millió euró), a Romsilva (5,7 millió euró) és a Transgaz (86 millió euró).
A hazai cégek átlagos éves profitja a forgalom körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ha az állami vállalatok is elérnék ezen mutatót, akkor tavaly 1 milliárd euró nyereséget termeltek volna, ami hozzávetőleg a GDP 0,8 százalékának felel meg. Ilyen nagyságrendű pluszbevételt remél a kormány az áfaemeléstől.
„A vezető személye a döntő. Jelenleg ezek a cégek politikai vezetés alatt állnak. Az ügyvezetés tragikus, katasztrofális. A jelenlegi helyzetnek csak magánosítással vagy felszámolással lehetne véget vetni” – nyilatkozta Doru Lionăchescu, a Capital Partners befektetési iroda tulajdonosa.
„A megoldás a magánszférából érkező menedzsment volna, mivel így teljesítmény alapúvá lehetne tenni a vezetést. Azonban van egy kis gond. Mindaddig, amíg a fizetések felső határa 4800 lej, nem lesz lehetőség ezen kompetens vezetők megszerzésére” – nyilatkozta Adrian Băicuşi, a Transelectrica vezérigazgatója. Mielőtt elfoglalta volna a Transelectrica vezérigazgatói székét, Băicuşi a Siemens romániai igazgatója volt, havi 20 ezer eurós fizetéssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok