Csődközelben a társadalmi párbeszéd

Emil Boc miniszterelnök a megbeszélést követően ugyan úgy nyilatkozott, hogy a párbeszéd a napokban folytatódik, azonban maga is belátta, hogy nem sok esély van arra, hogy olyan közös megoldás szülessen, amellyel módosítani lehetne a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jövő héten postázandó szándéknyilatkozatot, amely egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését tartalmazza.

„Megvitattuk a szakszervezetek valamennyi javaslatát. Vannak azonban olyan területek, amikor a két álláspont homlokegyenest eltér egymástól. Ilyen például a szakszervezetek által javasolt adóemelés, amitől a kormány teljes mértékben elzárkózik” – részletezte a kormányfő. Hozzátette: Mihai Şeitan munkaügyi és Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterre hárul a feladat, hogy a szerdai kormányülésig megvizsgálja a szakszervezetek javaslatait, s akkor bemutassa a kabinet tagjainak. „Amennyiben a javaslatokat számokkal és valós érveléssel támasztják alá, akkor a kormány támogathatja azokat” – fogalmazott Boc, aki korábban leszögezte, hogy az általa vezetett kabinet szerdán elfogadja a szándéknyilatkozatot, amit az előzetes bejelentések szerint kormányzati felelősségvállalással kívánnak elfogadtatni a parlamenttel.

Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a PSD elnöke egyébként csütörtökön bejelentette, a szakszervezetekkel közösen dolgoznak a kabinet megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány szövegén, amelyet akkor nyújtanak be, amikor a kormány a parlament előtt felelősséget vállal a megszorító intézkedésekért.

Marius Petcu, a Frăţia szakszervezeti tömb elnöke eközben a csütörtöki tárgyalást követően úgy nyilatkozott, a kormánynak egyáltalán nem áll szándékában módosítani eredeti elképzelésein. „Újra át kellett vennünk a szándéknyilatkozatot, s rájöttünk, a kormányfő hajthatatlan a legtöbb kérdésben” – közölte. Hozzátette: arra talán mutatkozik esély, hogy a gyermeknevelési pótlékot, a fogyatékkal élők, illetve a háborús veteránok segélyét ne érintsék annyira drasztikusan a megszorítások. Petcu ugyanakkor közölte, arra kérte vidéki kollégáit, hogy a hét végén úgymond ostromolják meg a honatyák területi irodáit, s próbálják meggyőzni őket arról, hogy ne szavazzák meg a szándéknyilatkozatot. 
Máté András RMDSZ-es képviselő csütörtökön sajtóközleményben jelezte, hogy teljes mértékben elutasítja a kormány nyugdíjcsökkentésre vonatkozó intézkedéseit.

„Azon túl, hogy a kisnyugdíjasok puszta létét fenyegeti a nyugdíjak csökkentése, alkotmányellenes politikai lépésről van szó” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy egy esetleges ellenzéki bizalmatlansági indítványt támogatna-e, Máté úgy nyilatkozott, ezt nem teheti meg, de a szavazáson mindenképp tartózkodni fog.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetője csütörtökön, még a tárgyalásokat megelőzően leszögezte, ha a szándéknyilatkozat végső szövegébe nem kerülnek be a szakszervezeti javaslatok, akkor még május 31-e előtt elkezdhetik az általános sztrájkot. Szintén csütörtökön jelentette be a Román Vasúttársaság (CFR) szakszervezete, hogy amennyiben 25 százalékkal csökkentik béreiket, május 31-én leáll a vasúti közlekedés.

Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője eközben az Euronewsnak nyilatkozva leszögezte, bármikor készek visszatérni Romániába. „Mi az IMF-nél rugalmasak vagyunk. Ha újabb intézkedéscsomagot javasolnak, biztosan figyelembe veszszük azt. Azt a luxust azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy semmilyen megszorítást ne alkalmazzanak” – szögezte le Franks.

Nagy Ágnes az adóemelés ellen

A szakszervezetek által javasolt adónövelés ellen foglalt állást a Krónikának nyilatkozva Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is. „Az adóemelés inflációgerjesztő, nem biztos, hogy eléri a célját, hiszen nem olyan élénk a gazdaság 2010-ben, másrészt az infláció az egész lakosságra negatívan hatna” - fogalmazta meg a gazdasági szakértő, aki szerint a társadalomnak el kell fogadnia a megszorító intézkedéseket, hiszen egyetlen kormány és központi bank sem tudja végrehajtani a döntéseit a társadalom beleegyezése nélkül. 

Az adónövelés meglátása szerint tovább nehezítené a helyzetet, hiszen a gazdaság nem áll úgy, hogy egy plusz adóterhet kitermeljen. Olyan körülmények között, hogy a gazdaságban az első negyedévben is visszaesés volt, az egyéni vállalkozói engedéllyel tevékenykedőkre ki lehet vetni a különadókat, de kérdés, hogy megtermelődik-e a pluszérték és befolyik-e az az államkasszába. „A kormány éppen erre nem látott lehetőséget, hisz a gazdasági növekedés nem indult el úgy, ahogy tavaly gondolták. Ennek ellenére az államháztartás deficitjét csökkenteni kell, így az egyetlen megoldás a közalkalmazotti fizetések és a szociális juttatások csökkentése” – szögezte le Nagy Ágnes.

Kutyaszorítóban a kormány, mélyül a recesszió

Nem hiszem, hogy módosítani fogják a kormány Nemzetközi Valutalappal kötött megállapodását – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.  „Az adóhatóság csődben van, a kormánynak egész egyszerűen nincs más választása, mint teljesíteni a megállapodásban vállaltakat, mert az IMF-segély nélkül már nem tudnának sem nyugdíjat, sem béreket fizetni” – indokolta álláspontját a szakértő, aki szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Boc-kormány intézkedései tovább mélyítik a recessziót, a megszorítások ugyanis nem fogják növelni az állam bevételeit.

A Krónika kérdésére, miszerint mit szól ahhoz, hogy a szakszervezetek azt szeretnék, ha a nyugdíjak csökkentése helyett 30 százalékosra emelnék az egyéni vállalkozók (PFA) adóját, a gazdasági elemző elmondta, ez az intézkedés egyszerűen kevés. „Egész más dimenziókról beszélünk, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése 1,5 milliárd euró megtakarítást jelent, még ha az egyéni vállalkozásokra százszázalékos adót is vetünk ki, akkor sem fogja elérni ezt az összeget” – szemléltette a különbséget.

Hozzátette: kissé nevetséges, hogy a szakszervezetek mindent a magánszférával akarnak megfizettetni, a szakértő szerint ezzel saját tehetetlenségüket akarják leplezni. „Nincsenek jelen a magánszférában, csak a kormánnyal szemben tudnak keménykedni. Vagy emlékszik ön olyasmire, hogy amikor tavaly a magánszférában 25 százalékkal csökkentek a bérek, nagy tiltakozó megmozdulások lettek volna?” - tette fel a költői kérdést Şerbănescu. Szemléltetésként hozzátette, 400 ezer ember vált tavaly munkanélkülivé a magánszférában, ami figyelembe véve, hogy az aktívan dolgozó népesség alig 3 millió főt tesz ki, országos szinten 15 százalékos leépítést jelent.

Fehéríteni kell a gazdaságot, nem megfojtani

Sem a bérek és nyugdíjak csökkentését, sem az adók növelését nem tartja hatékony válságkezelő módszernek Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Krónikának elmondta, a bérek és a nyugdíjak csökkentése elkerülhetetlenül a piac szűkülését vonja maga után, és ez negatívan csapódik le a magánszférában is. A gazdasági szakember szerint a nyugdíjat nem ajándékba adják, a nyugdíjasok ezeket a pénzeket befizették az államkasszába, amikor dolgoztak. „A csökkentésről talán tárgyalni lehetne egy kétezer eurós átlagnyugdíj esetében, ellenben 150 eurós nyugdíjakat nem lehet tovább csökkenteni” – szögezte le Rosner, aki szerint a kormány ezzel a megszorítással csak azt éri el, hogy lanyhul a munkamorál, hiszen a jelenlegi munkavállalók még abban se bízhatnak, hogy ledolgozott éveik után megkapják a tisztességes járandóságot. Rosner ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány nem emelte meg az adókat és az áfát.

„Az adóemelésnek beláthatatlan, katasztrofális következményei lehetnek, hiszen a gazdasági világválság amúgy is nagyon megviselte a vállalkozókat. Kovászna megyében az elmúlt húsz év alatt első alkalommal történt meg, hogy több cég vált fizetésképtelenné és ment csődbe, mint ahány új alakult” – ecsetelte a kamara elnöke. Rosner szerint a kormánynak legalább háromféle megoldást kellett volna kidolgoznia a válság kezelésére. Mint felidézte, az üzletemberek szervezetei, a kereskedelmi kamara már egy évvel ezelőtt javasolta, hogy a kölcsönpénzt az állam infrastrukturális beruházásokra fordítsa, munkahelyeket teremtve, és hogy fizesse ki a magánszféra felé az adósságait, megelőzve a pénzügyi zárlatot. Hozzátette: a pénzt elköltötték fizetésekre és nyugdíjakra, most már késő ezekről a lehetőségekről beszélni.

A közgazdász szerint jelenleg a fekete és szürke gazdaság kifehérítésére kellene fektetni a hangsúlyt, hiszen a vállalkozók érdeke is egy valós versenyen alapuló piacgazdálkodás kialakulása. Ugyanakkor az újramagánosítás, valamint a magánosított vállalatok adóterhének a növelése lehet egy másik megoldás. „Az állami vállalatokat azért privatizálták, hogy hatékonyan menedzseljék őket. Ha évek óta nem fizetnek profitadót vagy jutalékot, ez nem valósult meg, és újra kell tárgyalni a szerződéseket. Segíteni kell a kis- és közepes vállalkozókat a piac felkutatásában, vásárokon, kiállításokon való részvételben, hogy legyen esélyük a túlélésre, az esetleges újrakezdésre” – összegzett Rosner, aki szerint a válság utáni időszakra is fel kell készülni, vállalkozóbarát törvényekkel és ajánlatokkal.

„A magánszférát ne sújtsák tovább”

Nem lehet már újabb terheket róni a magánszférára, vélik a székelyföldi üzletemberek. László János, a székelyudvarhelyi Küküllő szálloda tulajdonosa a Krónikának elmondta, a vállalkozóknak már nincsenek tartalékaik, hiszen a gazdasági válság, a tavaly bevezetett átalányadó megviselte őket. Ugyanebben a helyzetben vannak az egyéni engedéllyel működő vállalkozások is, ha a szakszervezetek javaslata szerint közel megkétszereznék adójukat, az ellehetetlenítené a működésüket. László János szerint a költségvetést kell tüzetesen átvizsgálni, és a kiadási oldalon olyan tételeket keresni, amelyek a legkisebb társadalmi következménnyel lefaraghatók. 

Hasonlóképpen vélekedik Bagoly Miklós, az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke is, aki szerint az adókat már semmiképpen nem lehet növelni, a vállalkozói rétegről – és ide tartoznak a szerzői jogdíjból élők vagy az egyéni vállalkozói engedéllyel működők is – már nem lehet több  bőrt lehúzni. Nem azokat kell sújtani, akik valóban dolgoznak és adóznak. Átlátható módon az állami költségeket kell csökkenteni, megvizsgálni, hol folynak el a pénzek, magyarázta a háromszéki vállalkozó. Bagoly Miklós szerint túlméretezett az állami apparátus, hiszen míg Magyarországon ezer lakosra 32 közalkalmazott jut, Romániában nyolcvan. „A kormánynak a felesleges kiadásokat kell visszaszorítania, a gazdaságot kifehérítenie, a csempészetet felszámolnia, nem a béreket, a nyugdíjakat csökkenteni, vagy az adókat növelni” – szögezte le a vállalkozói szövetség elnöke.