
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 06., 09:522010. augusztus 06., 09:52
Hozzátette: csak egy költségvetés-kiegészítés hozhat megoldást, ellenkező esetben nem fogják tudni kifizetni a munkanélküli-segélyeseket. A jelen helyzet úgy állhatott elő – részletezte Kelemen Tibor –, hogy az előzetes becslésekhez képest számottevően nőtt a munkanélküliek száma, ugyanakkor a munkanélküli-segélyen kívül az ügynökség fizeti a jogosultak egészségbiztosítását és társadalombiztosítását, illetve sok pénzbe kerül a segélyek kézbesítésének postai költsége is.
Az igazgató elmondta, jelenleg Kovászna megyében 10 624 munkanélkülit tartanak nyilván, közülük több mint négyezernek fizetnek segélyt. Számításaik szerint az ügynökség havonta átlag 2 millió lejt utal ki munkanélküli-segélyként, amelynek postai költsége 215 ezer lejre rúg. Kelemen arra is kitért, hogy meg szerették volna takarítani a postai költséget, és bankszámlára utalni a pénzt, ám ezt nem tudták kivitelezni, mivel a háromszéki falvakban nincsenek bankautomaták, így az érintettek csak a legközelebbi városban tudták volna felvenni a járandóságot. Most azonban mindenképp alkalmazniuk kell valamilyen takarékossági intézkedéseket, így a jövőben legalább a városokban élő munkanélkülieknek bankszámlára utalják a segélyt.
Kelemen arról is beszámolt, hogy a törvény szerint a munkanélküliségi alapból kellene fizetni három hónapig a fizetésképtelenné vált cégek dolgozóinak a bérét. A gazdasági válság miatt azonban egyre több a fizetésképtelen vállalkozás, így a háromszéki ügynökségen az erre a célra elkülönített alap teljesen kimerült. Ez esetben is a költségvetés-kiegészítésben reménykednek. Kovászna megyében egyébként májusban még 3743 aktív céget jegyeztek 45 164 munkakönyves alkalmazottal, de egyetlen hónap alatt 74 vállalkozás és 406 állás szűnt meg. Háromszék munkakönyves alkalmazottainak összfizetése ennek nyomán 500 ezer lejjel csökkent, ami azt jelenti, hogy elsősorban a legkevesebbet keresőket bocsátották el, hiszen a Kovászna megyei átlagfizetés nem változott, maradt az 1218 lejes szinten.
Szatmár megyében nem fenyegeti a munkanélkülieket a segély elmaradása – nyilatkozta a Krónikának Veronica Variu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetője. Hozzátette: a szatmári jogosultak számára az év végéig biztosítják a járandóság kifizetését. A megyében jelen pillanatban mintegy kilencezer munkanélküli személyt tartanak nyilván, közülük 5069-en jogosultak segélyre. „Az egyedüli változás az, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán valamennyi jogosultkategória esetén kénytelenek voltunk tizenöt százalékkal csökkenteni a juttatások összegét” – magyarázta Variu.
Ez az intézkedés azokra is vonatkozik, akik eddig a legalacsonyabb összegű segélyeket kapták. Megtudtuk, a segélyek összege a korábbi időszakban 300 és 1278 lej között változott, annak függvényében hogy pályakezdő fiatalról, vagy idősebb állástalanról van szó. Most mindannyiuknak tizenöt százalékkal kevesebb összegből kell havonta kijönniük. Ami a szeptemberre jósolt, az önkormányzati átszervezések miatt létrejövő tömeges elbocsátásokat illeti, Variu nem látja sötéten a helyzetet. „Egyelőre még nem tudni, hogy ez az intézkedés milyen mértékben növeli a munkanélküliek számát a megyében, mert csak most állítják össze a közintézmények az ezzel kapcsolatos dokumentációt” – fejtette ki az ügynökség képviselője, aki úgy véli, a kormányrendelet gyakorlatba ültetését követően a munkanélküliek nem ostromolják meg az ügynökséget.
A Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség sem küzd pénzügyi gondokkal – válaszolta lapunk kérdésére Ana Maria Chiciudean, a hivatal szóvivője. Hozzátette: napra pontosan tudják fizetni a segélyeket. Arra is kitért, hogy korábban akadt némi gondjuk a székhely fenntartási költségeinek kifizetése kapcsán, azonban mára már ezt a gondot is sikerült orvosolniuk.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.