2013. április 19., 08:322013. április 19., 08:32
Mint arról korábban beszámoltunk, a januárban megjelent 3-as számú sürgősségi kormányrendelettel az önkormányzatokat kötelezték arra, hogy 85 százalékkal csökkentsék adósságaikat. Az önkormányzatok március 29-éig nyújthattak be kérvényt hiteligényükre. Eredetileg országos viszonylatban 800 millió lejes keret állt rendelkezésükre. A március 6-án kiadott 12-es számú sürgősségi kormányrendelet a keretet 500 millió lejre csökkentette, a benyújtott kérvényekkel ez ki is merült.
Legutóbb a pénzügyminisztérium 680 millió lejre növelte a rendelkezésre álló összeget, az igénylések határidejét pedig május 15-éig meghosszabbították. „Ezzel felmerül egy kérdés: miért játszadozik a pénzügyminisztérium a helyi önkormányzatokkal? Eddig a helyi önkormányzatok adósságainak drasztikus csökkentését kérték. Most már a 800 millió lej helyett elég a 680 millió is?” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Cseke Attila képviselő. Számításai szerint ugyanakkor a mostani rendelkezéssel az eredeti tervezetben megszabott 800 millió lejes keret felé emelkedik az igényelhető összeg. Mint kifejtette, miután a pénzügyminisztérium bejelentette a módosításokat, 310 millió lej értékben tettek le kérvényeket, de mivel meghosszabbították a határidőt, a kérvények száma növekedni fog, s ezzel az összeg is.
„Az újonnan megszabott igényelhető keret 680 millió lej. 500 millió lejt már elosztottak, s ha ehhez az összeghez hozzáadjuk a 310 millió lej értékben letett kérvényeket, akkor már 810 millió lejnél tartunk” – ecsetelte a bihari politikus, feltéve a kérdést, vajon mi történik a többi 130 lejre benyújtott igénylésekkel. Cseke úgy véli, a pénzügyminisztérium a 3-as rendelettel rendezte a saját problémáját, azonban a közösséget képviselő helyi önkormányzatok problémáját nem oldotta meg, hanem további gondok merültek fel esetükben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!