
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. január 20., 09:172010. január 20., 09:17
A vevőket árleszállítással becsalogató boltosok több mint 50 százaléka jár el törvénytelenül – közölte a Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyéért felelős regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője, Mircea Radu. Mint hangoztatta, a kihágások fő oka az, hogy az üzletek tulajdonosai nem is ismerik az árleszállításokra, akciókra vonatkozó törvényeket.
„A sci-fi kategóriába sorolható lassan, hogy hová jutottunk a különböző akciókkal. A cégek több mint fele nem tartja be a törvényeket. Hiszen normálisan az olyan akciók esetében, amikor a vevő kettőt fizet, hármat kap, az árukat egymáshoz közel kellene elhelyezni, hogy a vásárló lássa, hogy valóban megéri-e, valóban kijön-e ingyen az egyik termék” – részletezte a fogyasztóvédelmi szakember. Mircea Radu arra is kitért, hogy sokan még azt az alapvető árleszállítási szabályt sem ismerik, vagy nem tartják szem előtt, hogy árejtés esetén a régi árat át kell húzni, és a címkén az új árnak is szerepelnie kell.
„Az év ezen periódusában sok helyen látjuk, hogy van aki 80 százalékos árejtéssel kínálja termékeit. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miből élnek ezek a boltok. Próbálunk utánajárni, hogy nem csalnak-e, nem a reális árat tüntetve fel régi árként. Sok esetben ugyanis árleszállítás címszó alatt a boltosok olyan áron kínálják termékeiket, amelyen a szívük diktálja. Nehezen megy azonban az ellenőrzés, mivel sajnos temérdek dokumentumot kell áttanulmányoznunk” – ecsetelte tapasztalatait a szakember.
Mint hangsúlyozta, az sem korrekt eljárás, amikor az üzletek ablakain óriási felirat hirdeti a 70–80 százalékos árejtést, ám belépve kiderül, hogy alig néhány terméket kínálnak kedvezményes áron. A szakember szerint ugyanakkor nem szabadna szórólapon hirdetni a készlet erejéig tartó árleszállításokat, mert szerinte mire a reklámlap eljut a megye másik felébe, arra a készlet kimerül, s hiába tette meg az utat. „Ebbéli javaslatomat már közöltem a nagyobb üzletláncok képviselőivel is, s volt, aki egyetértett velem” – közölte Radu. Mint tájékoztatott, a nem korrekt kereskedelmi eljárások esetén akár 60 ezer lejes pénzbírság is kiróható a boltokra.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?