„Csak stressz esetén” kellhet a Valutaalap segítsége Magyarországnak

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlege tegnapi helyzetértékelésében közölte, hogy nem ért egyet azokkal a piaci szereplőkkel, akik szerint az Orbán-kormány a helyhatósági választások után új hitelprogramot kívánna kötni a Nemzetközi Valutaalappal.

„Ez nem illene bele egy olyan kormány karakterébe, amely kifejezett célként határozta meg a nemzetközi szervezetektől független gazdaságpolitika folytatását” – vélekedtek a Morgan Stanley londoni feltörekvő piaci elemzői.

A ház szerint nem kétséges, hogy az IMF továbbra is kész és képes segíteni Magyarországnak, akár az új elővigyázatossági hitelkeret hozzáférhetővé tételével, akár a jelenlegi egyezmény meghosszabbításával. A Fidesz-kormány azonban valószínűleg csak akkor keresné meg ismét a Valutaalapot, ha „a finanszírozási piacok súlyos stresszhelyzetbe kerülnének, de előbb nem”.

Kockázatos stratégia?

Az újabb magyarországi IMF-program esélyeiről és szükségességéről eltérő előrejelzések forognak a City elemzői között, de az utóbbi időben többségi véleménnyé vált az a prognózis, hogy a magyar kormány nem fordul újabb hitelmegállapodásért a Nemzetközi Valutaalaphoz. A BNP Paribas bankcsoport elemzői a magyarországi választásokkal kapcsolatos kommentárjukban „valószínűtlennek” nevezték az IMF-program megújítását, ezért szerintük a befektetői figyelem az önkormányzati választások után a 2011-re szóló költségvetési javaslatokra összpontosul.

A 4cast nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport értékelése szerint azonban az IMF-hez fűződő „köldökzsinór” elvágása és az új egyezmény megkötésének kormányzati elvetése „kockázatos stratégiának” bizonyulhat abban az esetben, ha Magyarország ismét kiszorulna a nemzetközi kötvénypiacról. Hasonló véleményt fogalmaztak meg elemzésükben az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport szakértői, közölve: „az elmúlt napokban világossá vált”, hogy az IMF-tárgyalások újrakezdését a kormány továbbra sem tekinti sürgős feladatnak.

Magyarországnak ebben a pillanatban nincs is igazán szüksége a Valutaalap pénzére, ám a magyar piac továbbra is különösen érzékeny a befektetői hangulat változásaira, és ha a szélesebb európai piaci összkép romlik – például ha az esetleges írországi vagy görögországi törlesztési leállás kockázata érdemlegesen megnövekszik –, akkor a magyar kötvénypiac befagyhat, vélekedtek az Eurasia elemzői.

A ház szerint egy hiteles költségvetési reformterv, amelyhez az IMF-fel és az EU-val fenntartott jó viszony is járul, jelentősen elősegíthetné a magyar kötvényadósság kockázati felárainak csökkenését. A térséginél magasabb magyar kötvényfelárak  „folyamatos és felesleges” pénzügyi terhet rónak az országra, tették hozzá az Eurasia Group szakelemzői.

Tisztánlátást vár a piac

A Morgan Stanley hétfői londoni kommentárja szerint az önkormányzati választásokon aratott kormánypárti győzelemnek – amely erősíti a Fidesz hatalmi pozícióját és szélesíti mandátumát – elvben csökkentenie kellene a kampányidőszakra jellemző bizonytalanságot és lehetővé kellene tennie, hogy a kormány gazdaságpolitikája világosabbá váljék, ezért ez önmagában pozitív tényező. A ház szerint a tervezett egységes adókulcs az egyik olyan kérdés, amelyben a piac „valamelyes tisztánlátást” szeretne, miután „egymásnak ellentmondó üzenetek” érkeztek a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy ezt az adófajtát milyen ütemben kívánják bevezetni. Korábban úgy tűnt, hogy az új adórendszert fokozatosan léptetnék életbe, elkerülendő a jelentősebb sokkokat a bevételi oldalon, Orbán Viktor miniszterelnök azonban nemrégiben jelezte, hogy szeretné 2011-től azonnali hatállyal bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot, írták a Morgan Stanley elemzői.
 

Szerintük „szinte bizonyos”, hogy az új adórendszer életképességéhez további kiadáscsökkentések – vagy pedig a bankadó mintájára más területeken is hasonló, egyszeri különilletékek – válnak szükségessé. A cég szerint a tavalyi költségvetési hiány felfelé módosításával az idei év költségvetési kiindulópontja is rosszabb lett a korábban gondoltnál. A kormány ugyan ragaszkodik ahhoz, hogy nincs szükség további megszorításra, látni kell azonban a szeptemberi és az októberi költségvetési számokat annak megítéléséhez, hogy ez az álláspont összeegyeztethető-e az idei 3,8 százalékos és a jövőre kitűzött 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal, vélték a Morgan Stanley elemzői.