2009. december 24., 10:302009. december 24., 10:30
A szakszervezetek azonban máris utcai tiltakozó akciókkal fenyegetnek, mint hangoztatják, nem természetes állapot az, hogy egy országban kétféle minimálbér létezzen. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a szakszervezetek korábban foggal-körömmel ragaszkodtak az általuk követelt 740 lejes minimálbérhez, október elején azonban hosszas egyeztetések eredményeképp elfogadták a kormány ajánlatát a 705 lejes minimálbérről. Cserébe pedig csupán annyit kértek, hogy tartsák tiszteletben a kollektív munkaszerződésbe foglaltakat. A munkáltatói szövetségek azonban a gazdasági visszaesésre hivatkozva nem támogatták a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés ilyen mértékű megemelését. A munkáltatók az első fél évre 650 lejes minimálbért javasoltak, ami akkor nőhetett volna 705 lejre a második fél évről, ha az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé tenné.
\"A 2010-es költségvetés a Nemzetközi Valutaalap laboratóriumaiban készült, s semmi köze nincs a romániai valósághoz\" - nyilatkozta tegnap Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Tömörülés (FSLI) elnöke, aki szerint társadalmi elégedetlenséget fog szülni, ha a büdzsé a jelenlegi formában lép hatályba.
A költségvetés kormány által kidolgozott tervezete a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát irányozza elő az oktatásra, ami Daniel Funeriu oktatási tárcavezető szerint mindenképp fedezni fogja a tanárok béreit. Az újonnan kinevezett miniszter ugyanakkor cáfolta azt a napokban felröppent híresztelést, miszerint a kényszerszabadságolások jövőre is folytatódnának. Mint mondta, csak annyi kényszerszabadnapot irányzott elő a kormány, amennyi november-decemberben volt. \"Határozottan állítom, hogy ez a téma szóba sem került\" - szögezte le Funeriu.
A Boc-kormány tagjai egyébként tegnap este a miniszteri eskük letételét követően össze is ültek, és az eredeti elképzelés szerint el is fogadták a költségvetés tervezetét, amelyet még idén be is terjesztenek a parlament elé. A döntéshozó testület két háza az Emil Boc kormányfő által a napokban felvázolt menetrend szerint még január első felében, rendkívüli ülésszak keretében vitatja meg és fogadja el a büdzsé végleges formáját. Ha minden a forgatókönyv szerint alakul, akkor Traian Băsescu államfő szerint minden esély megvan arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap február 17-én egy időben utalja a készenléti hitelmegállapodásban rögzített összeg 1,5 milliárd eurós harmadik, illetve 830 millió eurós negyedik részletét. Ennek a 2,3 milliárd eurónak a felét a Román Nemzeti Banknak utalják, másik felét pedig a pénzügyminisztérium kapja meg, hogy az összegből finanszírozni tudja a költségvetési hiányt. \"Január 4-5-én már a parlamentnek el kell kezdenie a büdzsétervezet boncolgatását, míg január 16-ára a döntéshozó testületnek el is kellene fogadnia a költségvetés végső formáját. Csak ilyen körülmények között hívhatjuk vissza újabb vizsgálódásra az Európai Unió és a Világbank képviselőit\" - részletezte elképzeléseit Traian Băsescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok