Csak a „sérülékeny” svájcifrank-hiteleseket segítenék

A tárcavezető hétfő este találkozott első alkalommal a pénzintézetek képviselőivel, a megbeszéléseket pedig kedden és szerdán is folytatták. Vâlcov még hétvégén úgy nyilatkozott: reméli, hogy a parlament még ebben a hónapban, de legkésőbb márciusban elfogadja a kiskeresetű adósok megsegítésére benyújtott rendeletet.

Az elképzelés szerint a bruttó 3000 lejnél kisebb fizetéssel rendelkezők számára a bank két éven keresztül legfeljebb 35 százalékkal csökkentené a törlesztőrészletet, a következő két évben pedig a kormány mérsékelné a jövedelemadót.

Eközben Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója további érveket hozott fel azt igazolva, hogy az általa vezetett intézmény miért nem tud közvetlenül segíteni az adósoknak. Isărescu – akit kedden hallgatott meg az ügyben a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága – úgy nyilatkozott: „sokkhatást” eredményezne, ha a központi jegybank beleavatkozna a valutapiac működésébe, és a január 14-e előtti szintre csökkentené a lej/svájci frank, illetve a lej/euró árfolyamot.

„Nem rendelkezünk pontos adatokkal, de becsléseink szerint az intézkedés nyomán több milliárd eurót kellene költenünk a valutatartalékból, a romániai gazdaság pedig rövid időn belül recesszióba kerülne. Ez rendkívül költséges elképzelés lenne” – magyarázta Isărescu a szakbizottságok meghallgatásán.

„Miért segítsünk a 7000 lejnél többet keresőknek?”

A központi jegybank vezetője azt is kifejtette: szerinte a valóságtól elrugaszkodott meglátás az is, hogy az ország közel 75 ezer frankhitelesét „egységes tömbként” kell kezelni, és a problémára mindenkire egyformán érvényes megoldást kell találni, az ebből adódó nyomás hatására ugyanis a hatóságok átgondolatlan jogszabályt fogadhatnak el.

Isărescu rámutatott: az érintett adósok egynegyede 4000 svájci franknál kisebb kölcsönt vett fel, és ugyanekkora a 47 ezer franknál nagyobb hitellel rendelkezők aránya. Jövedelem szempontjából is hasonlóak az eltérések: az adósok 50 százaléka havi 1500 lejnél kevesebbet keres, 25 százalékuk 1500–2500 lejes fizetésből gazdálkodik, 6,5 százalékuk bevétele pedig meghaladja az 5000 lejt.

A BNR kormányzója arról is beszámolt, hogy a havi 700 lejnél kevesebbet kereső hitelesek körében 184 százalékos az eladósodottság mértéke, míg a 7000 lejnél nagyobb jövedelemmel rendelkezők 26 százaléka nem tudja idejében törleszteni a részleteket.

„Nem ajánlhatunk egyforma megoldást a kis- és nagykeresetű polgároknak, miért is nyújtanánk segítséget annak, aki több mint 7000 lejt keres?” – fogalmazott Isărescu. Elmondása szerint a frankhitelek rendeltetése is eltérő: 35 százalékuk jelzáloghitel, 58 százalékuk jelzálog alapú fogyasztási kölcsön – ezt például autóvásárlásra, külföldi utazásra vették fel –, míg 7 százalékuk más fogyasztási hitel.

„Ne kerüljön sok pénzbe az államnak”

A svájcifrank-hitelek hátralévő törlesztési ideje átlagosan 13,2 év – 40 százalékukat 5 éven belül, ugyancsak 40 százalékukat pedig 15 év alatt kell kifizetni. „Tisztában vagyok vele, hogy a frankhitelesek egy része a rendkívül sérülékeny kategóriába tartozik, de ezeket az eseteket egyénileg kell megoldani, az ügyfél és a bank közötti egyeztetések nyomán” – összegzett a nemzeti bank vezetője.

Isărescu szerint ugyanakkor kormányzati szinten a 2014/46-os rendeletet lehetne módosítani, amelynek nyomán a pénzintézetek átütemezhetnék a törlesztőrészleteket, azzal a feltétellel, hogy „ez ne kerüljön túl sok pénzbe az államnak, és csak az igazán nehéz helyzetben lévő adósokra vonatkozzon”.

A BNR-kormányzó a szakbizottságoknak azt is elmondta: lehetetlen kivitelezni, hogy a hiteleket a szerződés megkötésekor érvényben lévő lej/frank árfolyamra váltsák át, hiszen ez tetemes veszteséget jelentene az érintett pénzintézeteknek. „Nem ellenezzük a kölcsönök átváltását, erre eddig is volt példa, mindössze a szerződéskötéskor érvényben lévő árfolyam figyelembe vételét tartjuk veszélyesnek. Ez 5,7 milliárd lejes hiányt okozna a bankoknak, ez a bruttó hazai termék 0,8 százaléka” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: az egyik bank arról tájékoztatta őket, hogy az elmúlt két hétben mindegyik frankhitelesüket levélben kérték arra, hogy személyesen látogassanak el a pénzintézethez a szerződés újratárgyalása érdekében, de az adósoknak mindössze 13 százalékuk tett eleget ennek. „A megjelentek 21 százaléka hallani sem akart más megoldásról, mint a történelmi átváltásról, 15 százalékukkal viszont sikerült megegyezni egy mindenki számára előnyös megoldásról” – mutatott rá Isărescu.

Hatalmas pénzmennyiségen „ülnek” a bankok

Jóval több pénzt helyeztek idén januárban letétbe a Román Nemzeti Bankban (BNR) a hazai kereskedelmi pénzintézetek, mint a tavalyi év első hónapjában: eszerint a pénzintézetek ugyan hatalmas készpénzkészlettel rendelkeznek, mégis mérsékelték az elmúlt időszakban a hitelezést arra hivatkozva, hogy a potenciális ügyfelek többsége nem fizetőképes.

A központi jegybank által nemrég bevezetett intézkedés szerint a kereskedelmi bankok minden munkanap végén könnyített eljárással helyezhetik letétbe az aznap megmaradt készpénzkészletüket, erre pedig évi 0,25 százalékos kamatot kapnak.

A Ziarul Financiar gazdasági hírportál beszámolója szerint idén januárban naponta átlagosan 13 milliárd lejt helyeztek letétbe, ez kétszerese a tavaly januári átlagnak. Ehhez képest 2014 végén a pénzintézetek magánszemélyeknek és cégeknek kibocsátott hitelkészlete 212 milliárd lej volt, 3 százalékkal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában.

Négy évig veszteséges volt a bankpiac

Veszteséget jegyeztek az elmúlt négy évben a hazai kereskedelmi bankok: a hiány elérte a bruttó 8 milliárd lejt, ehhez képest az ezt megelőző két évben 0,9 milliárd lejes volt a nyereségük – számolt be Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzó-helyettese. Hozzátette: a pénzintézetek vesztesége csak tavaly 4,5 milliárd lej volt.

Georgescu szerint, ha a bankok az elmúlt időszakban „nem kétszerezték volna meg erőfeszítéseiket”, a hiány rendkívül „satnya” helyzetbe hozta volna a bankpiacot. A szakértő szerint a bankok részvényesei 1,8 milliárd eurónyi tőkehozzáadással orvosolták a problémát. „A rendszer most stabil, de ehhez a tulajdonosoknak keményen meg kellett dolgozniuk” – fogalmazott a kormányzó-helyettes.