2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
A több programot is felsorakoztató folyamat minél gördülékenyebb lebonyolítása érdekében az ügynökség a régióbeli népszerűsítés mellett brüsszeli képviseletet is működtet a pályázat minél hatásosabb támogatására. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke kiaknázatlan piacnak nevezte a romániait, amely ma már nem csak dimenziójával csábít, hanem növekvő igényeivel is. A Bihar Megyei Tanács képviseletében felszólaló Szabó Ödön tanácsos a partiumi megye által kínált beruházási és munkaerő-ajánlattal keltett érdeklődést. Ioan Lucian, a Bihar megyei Vállalkozói Szövetség elnöke afelől nyugtatta meg a jelen lévő vállalkozókat, hogy a vállalkozók már régóta egy nyelvet beszélnek, jócskán megelőzve a politikum tétova közeledési kísérleteit.
Élénk érdeklődés övezte a környezetvédelem műfajában elhangzó előadásokat is. Korodi Attila, az ország környezetvédelmi minisztere is aláhúzta: Románia környezetvédelmi fejlesztések terén 29,3 milliárd eurós piacot kínál. Hangsúlyozta: a lehetőség ugyanakkor kötelesség is, a 2004-ben útnak indított programok ugyanis remek üzleti lehetőséget kínálnak, de jelentős többletkiadásokat is rónak a román kormányra. Ezzel együtt az egyéb programok mellett az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékgazdálkodás, a távfűtési központok felújítása vállalkozókat vár akár közös, román–magyar felállásban is. Korodi felhívta a figyelmet: a rendelkezésre álló összegekről nem kormányszinten döntenek, hanem a helyi tanácsok, a befogadó közeg joga és felelőssége lesz a pénzalapok megfelelő hasznosítása. Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára a környezettudat örvendetes fejlődésével magyarázta a mentalitásbeli változásokat. Ma már egyre több vállalkozás kezeli a legfontosabb tényezők között a környezetvédelmi szempontokat, s e folyamat kiteljesedését egyfajta pozitív diszkrimináció érvényesítésével lehetne segíteni a különböző pályázatok elbírálásánál.
Borbély László, Románia fejlesztési, középítkezési és lakásügyi minisztere felhívást intézett a jelenlevőkhöz: jöjjenek, és költsék el azt a minden korábbinál nagyobb összeget, amit a bukaresti kormány különböző középítkezési programokra szán. „Közel 16 milliárd euró értékű munkálatok várnak kivitelezőre” – jelentette ki a tárcavezető, aki a hallgatóság soraiból érkező kérdésre adott válaszában kifejezte abbéli reményét, hogy 2013-ban autópályán, illetve gyorsforgalmi úton juthatunk el Budapestről Bukarestig.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.