2011. augusztus 25., 06:512011. augusztus 25., 06:51
„Jövő héten, az EB-vel kötött megállapodásban szereplő megegyezések értelmében el kell fogadnunk két jogszabályt. Az első a clawback-adóra vonatkozik, amely gyakorlatilag biztosítja az egészségügyben szükséges többletforrásokat. Legyen kész a jogszabálytervezet jövő hétre és a miniszteri rendelet a generikus gyógyszerek C2-es listájáról”, kérte fel Boc Ritlit a kormányülés elején.
A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy amint ezeket a jogszabályokat elfogadják, azonnal kiutalják az Egészségügyi Minisztériumnak a kormány tartalékalapjában levő, a költségvetés kiegészítésekor átirányított 150 millió lejt a reformok folytatására. Augusztus elején Boc elmondta, a kormány a hónap végéig szabályozza a clawback-adót határozatban, vagy sürgősségi rendeletben.
Az IMF küldöttség látogatása után Jeffrey Franks azt nyilatkozta, hogy a kormánynak le kell mondania a clawback adóról az egészségügyben és egy más adózási formát kell kitalálnia. A 2009 végén bevezetett clawback-adó előírja, hogy minden gyógyszergyártónak hozzá kell járulnia a közegészségügyi rendszerhez áruja eladásából származó jövedelmének 5 és 11 százalék közötti részével. A vállalatok akkor azzal vádolták a kormányt, hogy diszkriminatív az új illeték a felüladózás miatt. Utóbb, a kormány az IMF-el folytatott tárgyalások során vállalta, hogy tisztázza a clawback-adó ügyét. Júniusban a kormány sürgősségi rendelettel erősítette meg a korábbi jogszabályt, amely negyedévi hozzájárulásra kötelezi a gyógyszergyártókat, eeszerint az adó mértékét és a kiszámításának módszertanát legtöbb 30 napon belül nyilvánosságra hozzák.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.